Húsz éve történt
Mi mással is kezdhetnénk ezt a felsorolást, mint a 9/11-gyel, azaz a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokkal, amikor az Al-Kaida nevű terrorszervezet tagjai négy utasszállító repülőgépet térítettek el, majd azokat az Egyesült Államok legfontosabb épületeibe vezették. Egy-egy gép csapódott a World Trade Center ikertornyaiba, egy pedig a Pentagon épületébe. A negyedik gépet az utasok visszafoglalták, de a lezuhanást már nem tudták megakadályozni. A becsapódást senki nem élte túl.
A történtek az egész világot sokkolták, az amerikai népet pedig demoralizálták. Több kutatás is foglalkozott azzal, hogy a tragédia milyen szoros kapcsolatban áll az évek során az Egyesült Államokban egyre jobban erőre kapó idegengyűlölettel. Az ország akkori elnöke, George W. Bush háborút hirdetett a terrorizmus ellen, melynek fő célja az Al-Kaida felszámolása, illetve a vezér, Oszáma bin Láden likvidálása volt.
Bár utólag visszanézve 9/11 az egész évre rányomta a bélyegét, szerencsére történtek pozitív fejlemények is a világban, például a mozikban. Bár a 2001-es termés nem hasonlítható az 1999-es évhez, ami talán a filmkészítők legjobb éve volt, több olyan alkotást is bemutattak, amelyek később igen komoly nyomot hagytak a popkultúrában.
Hogy mást ne mondjunk, 2001-ben mutatták be A Gyűrűk Ura: A Gyűrű Szövetsége című filmet. J. R. R. Tolkien kultikus regényének óriási rajongótábora volt már a mozgóképes változat előtt is, így komoly kihívás volt a rendező, Peter Jackson számára egy olyan mozi életre keltése, amit a legfanatikusabb könyvrajongók is elfogadnak. Jackson és csapata megugrotta a feladatot, hiszen a kritikusok és a rajongók is kitörő lelkesedéssel fogadták a filmet, ami a kasszáknál is tartolt: 870 millió dolláros bevételével az év második legtöbb pénzt fialó produkciója lett.
Egyetlen film volt képes lenyomni, egy bizonyos Harry Potter és a bölcsek köve. J. K. Rowling gyermekmeséje olyan értelemben talán még nagyobbat is szólt a Gyűrűk Uránál, hogy a film alapjául szolgáló könyvet sokkal kevesebben ismerték, mint Frodóék kalandjait, a Bölcsek kövének sikere azonban kikövezte az utat a regényciklus előtt, amelynek olvasói (és nézői) együtt nőttek fel Daniel Radcliffe–fel, Emma Watsonnal és Rupert Grinttel, együtt tapasztalták meg, ahogy a történet egyre mélyebb és sötétebb lesz. A franchise sikere pedig a mai napig töretlen, elég csak a Legendás állatok és megfigyelésük filmekre gondolni, vagy az idén érkező új videójátékra.
És ha már mozi, a fentieken túl két filmet kell még megemlíteni a 2001-es évből, amelyek talán akkoriban nem voltak akkora jelentőségűek, utóbb mégis hivatkozási pontokká váltak.
Az egyik a Donnie Darko, az álmos tekintetű Jake Gyllenhaal főszereplésével készült pszicho-thriller, amit a valaha volt legjobb független filmek között emlegetnek, és ami a mai napig generálja az újabb és újabb rajongói teóriákat. Aki látta a filmet, tudja, miről beszélünk, aki nem, annak legyen annyi elég, állítólag Gyllenhaal és a filmben mellékszereplőként feltűnő Seth Rogen a záróbulin arról beszélgettek, hogy egyikük sem értett semmit az egészből.
A páratlan alkotások mellett 2001 arról is nevezetes, hogy megérkezett a mozikba az első Halálos iramban film, ami elszabadított egy olyan franchise-t, amire ma már nyugodtan mondhatjuk: elpusztíthatatlan.
Az igazságszolgáltatásnak felemás éve volt: míg a világ egyik felén sikerült letartóztatni egy olyan embert, akire már régóta fente a fogát a rendőrség, és tömegek szerették volna rács mögött látni, a másikon sikeresen szöktették meg a börtönből a világ legbefolyásosabb bűnözőjét. Előbbi Szlobodan Milosevics egykori jugoszláv államfő, akit Belgrádban tartóztattak le, a hágai Nemzetközi Törvényszék háborús bűnökkel, emberiség elleni bűncselekményekkel és népirtással vádolta meg a délszláv háborúban vállalt szerepe miatt.
Utóbbi Joaquín Guzmán, vagy ahogy világszerte ismerik, El Chapo, a hírhedt mexikói drogbáró, akit emberei a szennyeskocsiba rejtve csempésztek ki a börtönből. El Chapót ezt követően tizenhárom éven át hiába üldözte a rendőrség, csak 2014-ben tudták újra elkapni.
Említést érdemel még az évből:
- a terrortámadások károsultjainak megsegítésére életre hívott gigantikus jótékonysági koncert, a United We Stand Michael Jacksonnal, Mariah Carey-vel és mások mellett a Backstreet Boys-szal,
- megszületett a Wikipédia, az iTunes és Billie Eilish,
- valamint megszületett az a törvény is, aminek köszönhetően Hollandia lett a világ első országa, ahol engedélyezték az azonos nemű párok házasságát.
Tíz éve már
Bár eltelt egy évtized, olyan dolgok következnek a felsorolásban, amelyek mintha tegnap történtek volna. Vicces, hogy ilyenkor mennyire meglepődünk az idő múlásán, miközben tíz éve fújjuk felváltva a Someone Like You-t és A tűz és jég dalát.
Ami sokkal fontosabb, hogy 2011 első felében zajlott az arab tavasz, az a páratlan felkeléshullám, ami miatt hónapokon át az egész világ Észak-Afrikára és a Közel-Keletre figyelt. A térség népei egymás után lázadtak fel a hatalom zsarnoksága ellen, a forradalmi hevület országról országra terjedt Marokkótól kezdve Líbián és Szírián át Jemenig. Az eseményeknek azóta nem egységes a megítélése: bár sok szakértő osztja azt a véleményt, hogy az arab tavasz még nem ért véget, sok helyütt véres polgárháború és terrorszervezetek kiépülése kísérte az azóta eltelt időszakot, így nehéz lenne egyértelműen pozitívan megítélni az akkori eseményeket.
Az érintett országoktól nem is különbözhetne jobban Norvégia, ami a többi skandináv állammal együtt leginkább a jólétével, a dübörgő gazdaságával, az oktatásával és összetartó társadalmával tűnik ki. Ezért is érte sokként az országot és a világot az, ami 2011 júliusában Oslóban és Utøyán történt. Előbb a főváros kormányzati negyedében robbant fel egy autóba rejtett bomba, ami nyolc ember halálát okozta, majd pár órával később Utøya szigetén egy rendőrnek öltözött neonáci merénylő kezdett vérengzésbe a norvég Munkáspárt ifjúsági szervezetének nyári táborában. Az elkövetőt, Anders Breiviket a helyszínen elfogták, és tulajdonképpen azóta is a figyelem középpontjában van. Készült róla film és dokumentumfilm, a tárgyalásáról a világ minden pontján élőben tudósítottak, a hírekbe pedig azóta is rendre bekerül, leginkább azzal, hogy a börtönkörülményekre panaszkodik.
De szerencsére nemcsak erőszak és vér jellemezte a 2011-es évet, még ha átvitt értelemben utóbbi tartósan be is költözött a tévébe. 2011 áprilisában startolt el ugyanis a Trónok harca, a George R. R. Martin A tűz és jég dala című regényciklusának első kötetéből készült sorozat, ami – mint azt ma már mindenki tudja, még azok is, akik egy kockát sem láttak belőle – beláthatatlanul nagy siker lett, így értelemszerűen az első évadot is nagyon jól fogadták a kritikusok is. Nem is beszélve a rajongókról, hiszen az utolsó évadokkal ellentétben a cselekmény itt még óraműpontossággal követte a könyv történéseit.
A Trónok harca előtt nem sokkal, januárban jelent meg Adele 21 című albuma, ami hónapokig uralta a slágerlistákat. A brit énekesnőnek – aki manapság leginkább hihetetlen fogyásával kerül be a hírekbe – ez már a második albuma volt, de ez hozta el neki az igazi világhírnevet. Ezen az albumon szerepelt a Someone Like You, a Rolling in the Deep, a Set Fire to the Rain és a Don’t You Remember is, nem csoda, hogy a következő évben Adele tarolt a díjátadókon, megkapta a Grammy-díjat az év albumáért, az év popalbumáért, az év daláért és az év felvételéért is.
A sport világából említést érdemel, hogy a Barcelona 3–1-re legyőzte a Manchester Unitedet a Bajnokok Ligája döntőjében, ezzel története során negyedszer hódította el a trófeát. Azért érdemes róla beszélni, mert a Pep Guardiola vezette csapat teljesítményét látva a szakértők és a sportág öregjei tényszerűen arról kezdtek beszélni, hogy a történelem legjobb futballcsapatát látjuk, ami egyébiránt a világ-, és Európa-bajnok spanyol válogatott gerincét is adta. Mint a legtöbb sportágban, a futballban is fontos szerepe van a tradícióknak és a régi legendák kultuszának, így különösen nagy jelentősége van annak, hogy egy éppen aktív csapatot kezdtek konszenzusos alapon mindenki más fölé emelni, ami még tíz évvel később is viszonyítási pont.
A fentieken kívül említést érdemel még:
- a CBS kirúgta Charlie Sheent a Két pasi – meg egy kicsi szereplőgárdájából,
- tíz évvel az első film után elkészült a Harry Potter sorozat utolsó része, a Halál ereklyéi 2.,
- természetesen Halálos iramban film is készült, sorrendben az ötödik, valamint az Alkonyat is ebben az évben debütált,
- a világ népessége pedig átlépte a 7 milliárd főt.
A cikk 9/11-el kezdődött, és azzal, hogy Bush háborút indított a terrorizmus, az Al-Kaida és Bin Láden ellen. 2011. május 1-jén Barack Obama amerikai elnök bejelentette, hogy hosszú tervezgetés után az amerikai különleges erők megölték a terrorvezért, miután rajtaütöttek a rejtekhelyén a pakisztáni Abbotábád városában. A holtesttét elhamvasztották, hamvait a tengerbe szórták – a pontos helyet azonban nem hozták nyilvánosságra, elkerülendő, hogy zarándokhellyé válhasson. Ezzel nem egészen tíz év leforgása alatt Bush terve részben megvalósult, azt azonban merészség lenne kijelenteni, hogy a terrorizmus felett is sikerült győzelmet aratni.
Hogy a cikk mégis pozitívan záródjon, emlékezzünk meg arról is, hogy ez az ikonikus dal és klip is idén ünnepli a tizedik születésnapját:
The post Nem csak a 9/11-nek, de Harry Potternek és Adele-nek is kerek évfordulója lesz idén first appeared on 24.hu.
