Tavaly év végén jelent meg a Magyar Közlönyben az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) rendelete, amely a megyei és az országos szint között egy új szervezeti egységet hozott létre a hazai könyvtári ellátásban: a regionális könyvtárat, amelyből most hármat jelölt ki Kásler Miklós (a győrit, a debrecenit, illetve a kecskemétit). Hogy milyen plusz hatáskörökkel és feladatokkal jár majd mindez, az csak nagy vonalakban derül ki a rendelet szövegéből. A két fő célkitűzés ezek alapján a következő:
- 2021-től ez a három könyvtár koordinálja a megyei hatókörű városi könyvtárak együttműködését,
- illetve ők végzik a határon túli magyarság könyvtári ellátásának támogatását.
Laikus szemmel nézve mindenesetre felmerülnek furcsaságok és kérdések a felosztás logikájával kapcsolatban. Mondjuk az, hogy miért épp ezt a három intézményt jelölték ki regionális könyvtárnak? Mi értelme van például annak, hogy a Pest megyei vagy budapesti kerületi önkormányzatok által fenntartott nyilvános könyvtárak a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár könyvtár illetékességi körébe kerülnek?
Az is felvethető, hogyha a határon túli magyarság könyvtári ellátása az egyik fő feladat, akkor miért nem kapott több határ menti megye megyei könyvtára regionális státuszt, mivel praktikus okokból ezek vannak a legelőnyösebb helyzetben ehhez. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy területi logikát nehéz volna ebben a szisztémában találni, inkább az állhat mögötte, hogy a három kijelölt könyvtár igazgatója meghatározó véleményformálónak számít a megyei könyvtári szakmán belül, így a lobbierejük is nekik a legnagyobb. Többen említették azt is, hogy a megyei könyvtárak között amúgy is meglévő együttműködés fokozása akár pozitív következményekkel járhat, az viszont majd csak idővel, a gyakorlatban derül ki, hogy pontosan mit hoz az új rendelet az egyes intézmények, és végső soron azok látogatói számára.
Az egyik kiemelt intézmény, a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatóját, Dr. Kovács Béla Lórántot is megkérdeztük az átszervezés értelméről, de csak azt az általános választ kaptunk, hogy a könyvtár „mindig a hatályos jogszabályok szerint látja el feladatait”, és kérdezzük inkább a minisztériumot. Természetesen ezt meg is tettük, az új szervezeti szint felállításának és a három regionális könyvtár kijelölésének szakmai indokairól érdeklődve az EMMI-nél.
Ma Magyarországon az egyéni és közösségi művelődésnek elsősorban települési, másodsorban megyei szintű rendszere létezik. Az országos intézmények ezek mellett működnek, nem pedig hierarchikus alá-fölérendeltségben. Ez fokozottan igaz a hazai könyvtári ellátásban, a könyvtári szolgáltatások megszervezésében. Mivel a megyei és az országos behatároltság között nem volt átmenet, ezért döntött úgy az Országgyűlés, hogy szükséges egy új, köztes szervezeti egység, a megyei hatókörön túlnyúló, regionális hatókörű könyvtár létrehozása a hazai nyilvános könyvtári ellátás és a könyvtári rendszer fejlesztése érdekében. A törvény alapján a regionális feladatokat ellátó könyvtárak az alapfeladataikon túl regionális szinten koordinálják a megyei hatókörű városi könyvtárak együttműködését, valamint támogatják a határon túli magyarság könyvtári szolgáltatásait; azaz elsősorban koordinációs, valamint stratégiai jellegű tevékenységet végeznek
– írta a 24.hu-nak küldött válaszában az EMMI, hozzátéve, hogy ez a modell szinte minden európai országban megtalálható, e tekintetben szerintük a finn példa a legszínvonalasabb. Kérdésünkre reagálva érintőlegesen kitértek a regionális felosztás logikájára, azon belül arra a konkrét példánkra is, hogy milyen alapon kerül Pest megye és budapesti kerületek Debrecen illetékességi területébe. Hangsúlyozzák, hogy a regionalitás jelen értelmezésben nem közigazgatási vagy topográfiai kategória, sokkal inkább „a könyvtárszakmai feladatrendszer területi egységességét megteremtő keretet” jelent.
„A hazai viszonyok között ehhez kapcsolódó, napi szinten alkalmazó rutint a debreceni megyei hatókörű városi könyvtár alakított ki az elmúlt években. Pest megye településszerkezete talán a legdivergensebb hazánkban – egyszerre vannak jelen a néhány száz fős falvak és több tízezer fős nagyvárosok; a könyvtári ellátásnak pedig ehhez kell igazodnia. A könyvtárak kiválasztását a színvonalas szakmai munka hosszú távon való fenntarthatóságát garantáló, elsősorban könyvtárszakmai szempontok vezették” – olvasható a válaszban, amelyben nyitva hagyják a kaput a későbbi bővítések, átszervezések lehetősége előtt. Mint írják, a törvényi felhatalmazás nem zárja ki a lehetőségét, hogy a későbbiekben akár más megyeszékhely intézményét is kijelöljék regionális könyvtárnak.
The post Hogy kerültek budapesti könyvtárak Debrecen illetékességi körébe? first appeared on 24.hu.
