37.5 C
Budapest
July 3, 2022
2020 – 2022 © MO.CO.HU Magyarország Hírek, Hungary News
Image default
angela merkel Belföld brüsszel európai unió jogállami mechanizmus jogállamisság ki győzött MAGYARORSZÁG mateusz morawiecki orbán viktor uniós vétó vélemény vétó

Győzelemért ritkán fizetnek akkora árat, mint most Orbán

Nagyon úgy tűnik, hogy gond nélkül átmegy az Európai Tanácson és az Európai Parlamenten az a megegyezés, amelyet Angela Merkel német kancellár harcolt ki Orbán Viktorral és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel szerdán. A megegyezés lényege, hogy a két ország feladja a vétóját az unió hétéves költségvetésével és a mellé társított óriási gazdasági mentőcsomaggal szemben, cserébe a változatlan állapotban elfogadott jogállami mechanizmus hatáskörét picit csökkentik, az életbelépését pedig kitolják egy-három évvel.

A megegyezésről, és arról, hogy ki jött ki jól belőle, itt írtunk részletesen, de érdemes röviden összefoglalni. Az igazi győztes Orbán Viktor volt, mert szinte teljesen vert helyzetből érte el, hogy a jogállami mechanizmus biztosan ne legyen rá veszélyes a 2022-es választásokig. Győzött viszont az Orbánnal szemben kritikus oldal is, mert a jogállami mechanizmus létezik, és működőképes lesz. Emellett ez az unió számára is egyértelmű siker, nemcsak a jogállami ellenőrzés lehetősége, hanem inkább a Next Generation EU nevű történelmi mentőcsomag elfogadása miatt, amely szorosabbra fűzi a kontinens gazdasági integrációját, mint eddig bármikor.

Kapcsolódó

Egy kicsit mindenki nyert az uniós kompromisszummal, de a leginkább Orbán

Megint úgy fest, a németeket addig érdekli a jogállam, amíg nem kockáztatják vele a gazdaság működését. Orbánnak pedig ezúttal csak az volt fontos, hogy 2022 előtt ne veszítsen el uniós pénzt.

Természetesen a megegyezés kiszivárgása után mindenki győztesnek hirdette ki magát. Ez klasszikus brüsszeli eljárás, szinte minden uniós megegyezés lényege az, hogy mindkét oldal együtt tudjon élni a megoldással, és mindenki győztesnek állíthassa be magát. A legegyértelműbben talán mégis a Fidesz kommunikált, Orbán Viktor például partraszállást és farkasvermet emlegetett a jogállami mechanizmus elfogadása kapcsán.

Érdemes végigvenni, pontosan mekkora győzelem volt ez a magyar miniszterelnök számára, és mit áldozott fel érte. Azt már leírtuk, hogy Orbán szinte biztosan vert helyzetből hozta vissza a megállapodást. Igaz, amit az eddigiek alapján el tudott érni, az annyi, hogy a mechanizmus nem lép életbe azonnal az elfogadása után.

Erre egyébként eddig sem volt garancia, hiszen vitás kérdés volt, hogy az ellenőrzés vonatkozik-e a mostani uniós költségvetési ciklus alatt elköltött pénzekre is, vagy csak a következőre. A mostani megegyezés szerint a mechanizmus csak a hétéves büdzsére és a mentőcsomagra vonatkozik majd. Emellé a magyar és lengyel kormány lehetőséget kapott, hogy a mechanizmust az életbelépése előtt megtámadja az Európai Bíróságon.

Itt arra érdemes számítani, hogy egytől három évig tartó időszak lesz, mire ítéletet hoznak. Nagyban függ ez attól, hogy kérhet-e az Európai Parlament gyorsított eljárást. Az EU jogi szolgálata szerint gyorsított eljárást csak a felperes és az alperes kérhet az Európai Bíróságtól. A felperes itt egyértelmű, Lengyelország és Magyarország lesz az, hiszen ők támadják meg a mechanizmust és kérik annak semmissé tételét. Az alperes viszont nem ennyire egyértelmű, mert ugyan az Európai Unió Tanácsa döntött a kérdésről, de az Európai Parlament jóváhagyásával, így vannak jogászok, akik szerint a közös döntés miatt a parlament is kérheti a gyorsított eljárást. Ez lehetőséget adhat a magyar ellenzéknek arra, hogy lerövidítse a mechanizmus életbelépésére adott időt.

Nem tolták ki olyan nagyon

De onnantól, hogy a bíróság kimondja, hogy a mechanizmus működhet, további fél év, mire az elfogadott menetrend szerint alkalmazhatják azt. Van egy részletes eljárás, amit ilyenkor be kell tartani, és körülbelül ennyi ideig tart az ötlet megszületésétől addig, hogy tényleg leállítsanak bizonyos pénzeket. Ráadásul, ahogy korábban írtuk, ez a mechanizmus csak a következő költségvetésre és a mentőcsomagra érvényes. Előbbiből leghamarabb 2022-ben láthatunk bármilyen konkrét kifizetést, utóbbiból pedig 2021 második felében. Mivel durván másfél év van a választásokig, nem akkora engedmény Orbán Viktor felé, hogy megtámadhatja a mechanizmust a bíróságon, hiszen amúgy sem lehetne életbe léptetni 2022 áprilisáig.

Ráadásul a mechanizmus nem is arra született, hogy belpolitikai fegyver legyen, az EU ennél hosszabb idősíkon működik. Ugyan a megindítása pont ugyanúgy fájna az Orbán-kormánynak, ahogy a mindenféle következmény nélkül járó hetes cikk szerinti eljárás megindítása fájt, amikor a parlament elfogadta a Sargentini-jelentést. Inkább politikai kommunikációs hátrány ez, mint félelem attól, hogy valóban leállítják a hozzánk érkező pénzeket.

Orbán tehát engedményt ért el egy olyan kérdésben, amit már nyáron is szeretett volna kiharcolni, viszont a gyakorlatban ennek az engedménynek kevés következménye lesz.

Sokkal többet áldozott viszont fel azért a magyar kormány, hogy ezt az apró engedményt elérje. Ahhoz, hogy lássuk, mennyire elszigetelődött Orbán Viktor és a magyar kormány Európában, érdemes csak a visegrádi érdekcsoportot megnézni. A kormány komoly energiákat fektetett abba, hogy a visegrádi négyek blokkját felépítse és komoly régiós politikai erővé tegye. Ehhez képest hol volt Szlovákia és Csehország a vétóról szóló harc közben? Nem Magyarország mellett, hanem az ellenkező oldalon. A visegrádi négyek blokkja szétesett, csak Lengyelország és Magyarország maradt. A lengyel kormány pedig messze nem olyan stabil, egységes monolit, mint amilyen a Fidesz, így bármikor fennállhat a veszélye annak, hogy utolsó európai szövetségesünket is elveszítsük.

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher Igor Matovic szlovák, Mateusz Morawiecki lengyel, Andrej Babis cseh és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

Az unió soros elnökségét Németország után Portugália veszi át. Kezdjük először Németországgal. Angela Merkel valószínűleg nagyobb engedményeket adott Magyarországnak, mint szeretett volna, az unió soros elnökeként ugyanis köti egy olyan szabály, hogy igazságos és fair közvetítőnek kell lennie a tagországok vitájában. Így nem a német érdekek érvényesültek most, hanem az unió érdekei. Mindenesetre valószínűleg ez volt Angela Merkel egyik utolsó nagy segítségnyújtása az Európai Unió számára. Merkel karrierje hamarosan véget ér, és nem biztos, hogy a következő német kormány is olyan engedékeny és kompromisszumkész lesz Orbánnal szemben, mint Merkel volt.

A vétó lehetőségével és a mentőcsomag halogatásával Orbán Viktor szinte minden jóindulatot elvesztett a déli tagországoknál. Amikor a vétót először felhozta a miniszterelnök, az általános reakció az volt, hogy ezentúl ne akarjon szívességet kérni akármelyik déli tagállamtól, hiszen akkor próbálta akadályozni a nekik szánt mentőcsomagot, amikor a legnagyobb szükségük volt rá. Ez főleg Portugália esetében lesz problémás. A portugálok eddig szinte szövetségesei voltak Orbánnak az EU-ban, egészen a mentőcsomag vétójáig. Viszont Portugália lesz az unió következő soros elnöke, pont abban a félévben, amikor a migrációs csomagot el szeretné fogadni az EU, és amikor végre le lehetne zárni a Magyarország ellen zajló hetes cikk szerinti eljárást.

Az erőpolitika konkrét helyzetekben működik az EU-ban, de hosszú távon tökéletesen ellentétes a logikájával. Ezért van az, hogy Orbán most meghátrálásra késztethette az uniót, de közben mégis elfogadták a jogállami mechanizmust, és a nemzetállamok szuverenitásáért küzdő Orbánnal szemben sikerült kiharcolni az unió még szorosabb integrációját a gazdasági mentőcsomaggal.

Orbán jellemzően úgy vívja a csatáit Brüsszelben, hogy mások egymással szembeni konfliktusait használja ki, erősebb szövetségeseket von be, és alkukat harcol ki mások érdekei mentén. De mi történik akkor, ha már tényleg nem lesz semmilyen konfliktus fontosabb a magyar kormány elleni harcnál? Egy évvel ezelőtt senki nem gondolta, hogy sikerülhet elfogadni a jogállami mechanizmust, most mégis elfogadják. Most senki nem gondolja azt, hogy a Fideszt ki lehet zárni az Európai Néppártból, mégis ebbe az irányba haladunk.

Szájer József ügye nagyon rossz időszakban jött a Fidesznek Brüsszelben, mert így nem csak a legfontosabb parlamenti politikusának elvesztését kellene kihevernie, de egyszerre kell szembenézni a közröhejjel, ami Szájer cselekedeteinek következménye, és a tökéletes politikai diszlexiával, amely a helyére lépő Deutsch Tamás minden mondatát átszövi. Ezt még úgy sem lehet kivédeni, ha valójában nem Deutsch, hanem Hidvéghi Balázs intézi a Fidesz számára fontos ügyeket a parlamentben.

Orbán Viktor politikai tőkéje legvégén jár, és ezzel párhuzamosan az Európai Unió szereplői egyre kevésbé megértőek a magyar kormánnyal szemben. Nem lesz mindig ott Angela Merkel, hogy megoldja a lehetetlent, és mindenki számára elfogadható kompromisszumokat harcoljon ki akkor, amikor Orbán az erőt használja az unióval szemben.

Kerner Zsolt további cikkei
  • Egy kicsit mindenki nyert az uniós kompromisszummal, de a leginkább Orbán
  • Orbán mellett a lengyel kormány is megoldást keres a vert helyzetre, csak ott a kormány szétesése a tét
  • Orbán elbukta az eddigi legnagyobb meccsét Brüsszelben

Related posts

Kútba esett rókakölyköket mentettek a sátoraljaújhelyi járőrök

MO.CO.HU

Ilyen lesz a jövő luxus fürdőszobája

MO.CO.HU

A vakcinagyártásról és a minimálbérről is szó lesz az új nemzeti konzultációban

MO.CO.HU

DMCA.com Protection Status