Orbán: Jó esély van a győzelemre a költségvetési vitában

Magyarországnak és Lengyelországnak jó esélye van a győzelemre az európai uniós költségvetési vitában, a közösségi források kifizetéséhez fűzött jogállamisági feltételrendszer ügyében, ha a következő napokban jó irányba haladnak tovább a dolgok – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedd este Varsóban, miután lengyel kollégájával, Mateusz Morawieckivel tárgyalt.

Az MTI szerint a kormányfő arról számolt be a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjújában, hogy

jelenleg közelebb van egymáshoz Magyarország és Lengyelország, valamint az EU német soros elnökségének és több más tagállam kormányának az álláspontja, mint néhány héttel vagy nappal ezelőtt.

Hangsúlyozta, hogy azokat a jogállamisági kérdéseket, amelyeknek nincsen semmi közük a pénzügyi kérdésekhez, külön kell választani a költségvetési ügyektől. Nem lenne ugyanis kívánatos egy olyan helyzet, amelyben pénzügyi szankciókat lehetne kiszabni például azért, mert valamelyik tagállam nem követi az európai irányvonalat gender- vagy migrációs ügyekben.

A miniszterelnök kiemelte: Budapest és Varsó között egyetértés van minden főbb témában, a két ország érdekei egybeesnek, fontosnak tartják az EU alapszerződéseiben foglaltak, a nemzeti érdekek, illetve a Magyarországnak és Lengyelországnak járó pénzügyi források megvédését.

Úgy vélekedett, hogy a két ország együtt elég erős a pénzügyi érdekeik megvédéséhez,

nem kell aggódni, egyetlen pennyt sem fognak veszíteni.

Orbán Viktor rámutatott emellett, hogy a konfliktushelyzet, a költségvetési vétó fenntartása nem jó Európának, ahogyan Magyarországnak és Lengyelországnak sem áll érdekében, ezért mielőbb megállapodásra lenne szükség, amely minden fél számára előnyös. A magyar kormányfő hozzátette:

A vita nem a pénzügyi forrásokról szól, ez csak másodlagos kérdés, amiért harcolunk, az a nemzeti szuverenitás védelme. A V4, Magyarország, Lengyelország az EU jövője,

Kapcsolódó

Mitrovits Miklós: A vétó nem érdeke a lengyel kormánynak

Mennyiben határozza meg a lengyel-magyar szövetséget a történelmi múlt? Miért vert éket a vétó a V4 államok közé? Mitrovits Miklóst történészt kérdeztük, aki elárulta, miért gondolja azt, hogy a lengyel kormány végül nem fog vétózni.

Ragaszkodnak a szétválasztáshoz

Lengyelország és Magyarország az európai uniós tárgyalásokon ragaszkodik a költségvetési és a jogállamisági témák szétválasztásához – hangsúlyozta Piotr Müller lengyel kormányszóvivő kedden, a magyar és a lengyel miniszterelnök varsói találkozója után.

Azt akarjuk, hogy az Európai Unió költségvetésére vonatkozó kritériumok kizárólag magát a büdzsét érintsék (…), hogy a források esetleges felfüggesztéséhez kapcsolódó feltételek csakis a költségvetés teljesítésére vonatkozzanak.

Meggyőződését fejezte ki, hogy a lengyel-magyar álláspont egyre nagyobb támogatottságot élvez a többi uniós tagállam körében is. A lengyel kormány ezt az álláspontot képviseli majd az uniós tagországok állam- és kormányfőinek csütörtökön kezdődő találkozóján.

Újságírói kérdésre válaszolva a szóvivő úgy vélte: van esély arra, hogy a csúcson megegyezésre jutnak.

Az esélyeket illetően inkább optimisták vagyunk, de ehhez két fél megegyezésére van szükség.

Az EU júliusi csúcstalálkozóján elfogadott, a költségvetési csomagra vonatkozó zárókövetkeztetések kedvezőek, de a csomag kialakításának utolsó fázisában megjelentek olyan előírások, amelyeket tisztázni kell – fejtette ki Müller. „Nem szeretnénk olyan jogi rendszerben dolgozni, amely nem világos, és amely politikai feszültségeket okozna” – tette hozzá.

Szintén újságíróknak válaszolva Müller megerősítette, hogy Varsó napok óta az EU tanácsának német soros elnökségével is egyeztet, olyan konszenzust keresve, mely összhangot teremtene a lengyel-magyar, illetve a német elnökség által képviselt álláspont között.

Kapcsolódó

Orbán mellett a lengyel kormány is megoldást keres a vert helyzetre, csak ott a kormány szétesése a tét

A lengyel kormány nem olyan monolit tömb, mint a magyar, ahol minden Orbán Viktor akaratától függ. Komoly konfliktusok vannak az uniós vétó körül, és akárhogy döntenek, a kormányzó többség múlhat rajta.

A németek 27 országban gondolkodnak

Kedd este a Portfolio Michael Roth német Európa-ügyi miniszter sajtótájékoztatójáról számolt be, aki azt mondta, hogy most is zajlanak az egyeztetések a háttérben és olyan megoldást kell találniuk a következő napokban, amelyet mind a 27 tagállam elfogad.

Vagyis a németek nem hagynák ki se Magyarországot, se Lengyelországot. 

Roth az Általános Ügyek Tanácsának (ÁÜT) keddi ülése után kijelentette, hogy a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos rendelet kérdését nem szabad kinyitni újra, ezt újra megerősítette az ÁÜT-ön is, vagyis ennek megváltoztatására nem számíthat a magyar és a lengyel kormány. A jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos tárgyalások során tekintettel kell lenni az Európai Parlament és az egyes tagállamok igényeire is, de a német soros elnökség mindent megtesz majd azért, hogy megoldást találjon.

Azt azonban Michael Roth megerősítette kedden, hogy

a jogállamisági rendelet alkalmazhatóságát minél hamarabb meg kell kezdeni, és a lehető leggyorsabban el kell fogadni a 2021-es uniós költségvetést. 

Hozzátette azt is, hogy nem lehet szétválasztani a 2021–2027-es keretköltségvetést, a helyreállítási alaphoz szükséges forrásrendeletet és a jogállamisági mechanizmus rendeletét, még ha a magyar és a lengyel kormány ez utóbbi leválasztására törekszik is.