32.2 C
Budapest
August 16, 2022
2020 – 2022 © MO.CO.HU Magyarország Hírek, Hungary News
Image default
árverés eiffel bazár győri-juhász jenő hamvas béla irodalomtörténet kemény katalin Kultúra MAGYARORSZÁG radnóti miklós városfal antikvárium

Új mozaikdarabok bukkantak fel Radnóti Miklós életéből

A két világháború közti időszakban Magyarországon egymást érték a zseniális költők, közülük kevesek élete volt azonban olyan viharos, mint a tragikus véget ért Radnóti Miklósnak (1909-1944). A Glatterként született, 1934-ben vezetéknevét Radnóczira változtatott költő – akinek féltestvére, Erdélyi Ágnes is tehetséges író és költő volt – életpályájában halála után közel nyolc évtizeddel is akadnak homályos foltok, így minden egyes apró információmorzsa óriási értékkel bír az irodalomtörténészek szemében. Így gondolja ezt a szegedi irodalomtörténész, Bíró-Balogh Tamás is, aki 2001 óta kutatja a szerző saját köteteibe írt dedikációit, melyeken keresztül a szövevényes kapcsolati háló is feltérképezhető.

A kutatás tizenöt év után egy kötetet hívott életre: ez volt a Könyvvel üzenek néked, amiben az olvasók hatszáztizennégy ajánlással találkozhattak. Ez azonban még távolról sem jelentette az út végét, hiszen újabb és újabb gyűjtők, illetve családok jelentkeztek Bíró-Baloghnál, aki 2016 óta közel százzal növelte az ismert ajánlások számát.

Radnóti Miklós: Ujmódi pásztorok éneke
Vincze Miklós / 24.hu Az eredeti papírborítóját egy utólagos, keményebb kötéstáblára való kasírozással megtartott példány a fellelési helyén, egy Várfok utcai régiségboltban.

Ehhez a számhoz 2019 februárjában mi is hozzájárultunk: egy olvasónk egy budai antikvárium kirakatában talált rá Radnóti legritkább könyve, a budapesti ügyészség által jórészt megsemmisített Ujmódi pásztorok éneke (1931) egy példányára, amiben a következő felirat szerepel:

Hollán Lillynek kézcsókkal
Radnóti Miklós
Bp. 1931 IV. 3.

A húszas évek derekától énekléssel és szavalataival is jókora sikert arató, a Magyar Rádióban is számos alkalommal feltűnt Hollán Lilly (1904-1984) és a nála öt évvel fiatalabb költő közti kapcsolat egyelőre felderítetlen, sőt, Hollánról sem áll rendelkezésre a teljes életművét összefoglaló forrás, a felfedezésről beszámoló cikkünkben azonban összegyűjtöttük a jelenleg ismert adatokat:

Kapcsolódó

Egy ritka Radnóti-kötet eddig ismeretlen példánya bukkant fel egy budai antikváriumban

A kötet igazi különlegességét nem csak az aláírás, hanem puszta létezése adja: a kinyomtatott példányok jó részét ugyanis az ügyészség megsemmisítette.

A Radnóti életének újabb részleteit napvilágra hozó felfedezések ezzel nem értek véget: a Városfal (korábban Opera) Antikvárium 32. könyvárverésének tételei közt

két újabb, az irodalomtörténészek számára eddig ismeretlen szignó tűnt fel.

Radnóti Miklós: Kaffka Margit művészi fejlődése
Vincze Miklós / 24.hu Radnóti Miklós Kaffka Margit művészi fejlődése című kötete az Eiffel Bazár és Klubban.

Csendben töltött évtizedek

A 304. számú tétel a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karának magyar-franciát 1934 májusában summa cum laude minősítéssel elvégző Radnóti doktori értekezése, a Kaffka Margit művészi fejlődése egy példánya.

A később az egyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézete és a Művészeti Kollégium is kiadta – az árverésen feltűnő, borítóján Buday György (1907-1990) vörös keretbe foglalt fametszetét is mutató darab az előbbihez fűződik, első lapján pedig a következő bejegyzést találjuk:

Kemény Katának
szeretettel
Radnóti Miklós
Bpest, 1935. január

Radnóti Miklós kézírása a Kaffka Margit művészi fejlődése című, 1934-ben született kötetében.
Vincze Miklós / 24.hu

Kemény a XX. századi magyar művészettörténet egyik jelentős alakja volt: az 1932-ben magyar-francia, majd filozófia doktori diplomát szerzett nő ekkor huszonöt éves, felívelő pályájú szerző volt, élete legnagyobb sikerei pedig még előtte voltak.

1936-ban a legnagyobb francia humanista reneszánsz író, François Rabelais (1494?-1553) öt részes Gargantuájának első magyar nyelvű, részleges fordítását adta közre, szinte berobbanva a magyar művészeti életbe.

A középkori lovagi eposzokat prózába átgyúró, öt könyvből álló regény

szatirikus képet festve mesél a tudományos nagyképűségről, az álszenteskedésről, valamint az egyházi és világi hatalom visszaéléseiről, erős kritikát megfogalmazva kora állapotaival szemben.

A fordításról, illetve az ahhoz fűzött tanulmányról maga Radnóti is írt rövid kritikát (Gondolat, 1937/2.), benne őszinte csodálatot tükröző mondatokkal, melyekkel más lapok is mélyen egyetértettek:

„Tisztán látom, hogy jó fordítás a szó abszolút értelmében nincs. Nem is lehet: a szigorú vagy laza fordítás egyaránt meghamisítja a könyvet. A legtöbb, ha író és fordító egy közös megérzésben találkoznak és akkor, ha a fordítás nem is, de az új könyv lehet jó. S, ha ez igaz, százszor igaz Rabelaisval kapcsolatban“, — írja Kemény Katalin. S az új könyv valóban jó. Művészi szempontból nem párja az eredetinek, de ehhez, ahogy Benedek Marcell írta egy régi könyvében, Laczkó Gézát, Móricz Zsigmondot és Szabó Dezsőt kellene összegyúrni. Nem párja az eredetinek, de remekül sikerült átültetés. A fordításhoz két nyelven kell tudni, az idegen nyelven és magyarul, de gyanítom, hogy magyarul mindenképen tudni kell s ez a megjegyzés menten nem fölösleges, ha néhány újabb, nagyjelentőségű idegen könyv gyalázatos fordítására, jobban mondva a fordítás gyalázatos magyarságára gondolunk. Kemény Katalin tud magyarul, nemcsak írói, hanem nyelvészi szempontból is és ez a kétféle tudás birkózik a francia próza csodálatos áradatával, árnyalataival és ízleivel. Szókincsének bősége, mondatai gazdaságossága a magyar műfordítás nagy hagyományának szellemét idézi, azét a szellemét, melyet újabban csaknem állandóan nélkülözünk.

Az ezt követően a kor legfontosabb folyóirataiban tanulmányokat és novellákat közlő Kemény a fordítás kapcsán ismerte meg későbbi férjét, Hamvas Bélát (1897-1968) is, akivel 1937-től házasságban élt.

A pár háború előtti kéziratai Óbudán, bombatámadást ért lakásukban váltak porrá, munkájukat azonban a kommunista hatalomátvételt követően is folytatták – egy ideig, hiszen a közösen írt Forradalom a művészetben – Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon (1947) című, elméleti esszéket, illetve a rövid életű Európai Iskola művészeiről szóló írásokat tartalmazó kötetet a moszkvai emigrációból hazatérő Lukács György politikailag károsnak minősítette, ezt a gondolatot pedig a Rákosi-kor más fontos alakjai is osztották. Ennek köszönhetően jó ideig nem publikálhattak, az írással azonban nyilvánvalóan nem hagytak fel.

Hamvas Béla és Király Katalin Forradalom a művészetben című kötete, 1947
Vincze Miklós / 24.hu A kifogásolt 1947-es kötet, Lossonczy Tamás (1904-2009) grafikájával a címlapon

Az 1951-ig földművesként majd 1964-es nyugdíjazásáig az Erőmű Beruházási Vállalat (ERBE) raktárosaként és gondnokaként dolgozó Hamvas életében már csak egyetlen munkája jelent meg: 1963-ban Muraszaki Sikibu Gendzsi regénye című művének magyar fordítása.

A rövid ideig francia szakos tanárnőként, majd hosszú éveken át napközis tanárként dolgozó felesége a Rákosi-kor derekán elvégezte a kínai szakot – azzal a titkolt céllal, hogy Lao-cét fordít majd –, így ennek köszönhetően 1958-ban rövid időre szóhoz jutott: két fordítása jelent meg (Az olajárus és a kurtizán, 1958; Mostani és régi idők csodálatos látványai, 1960) saját munkát azonban nem adhatott ki, leszámítve a párizsi Magyar Műhelyben 1965-ben megjelent regényrészletét (Soliloquia).

1968-tól a Hamvas-hagyatékot gondozta, sőt, édesapja, a Kossuth-díjas szakíró és pedagógus, Kemény Gábor (1883-1948) pedagógiatörténeti munkáit is ő rendezte sajtó alá. Az írónőnek a rendszerváltás előtti évtizedben már szabadon jelenhettek meg munkái, így munkáját egészen 2004-ben bekövetkezett haláláig folytatta.

Tanár-diák kötelék

Az árverés 305. számú tétele sem kevésbé érdekes, hiszen az Orpheus nyomában – Műfordítások kétezer év költőiből (1943) egy jó állapotú példányában rögtön két dedikációt is találhatunk.

Radnóti Miklós Orpheus nyomában című kötete
Vincze MIklós / 24.hu Az Orpheus nyomában az árverésen szereplő példánya az Eiffel Bazárban.

Ezek egyike nyomtatott – a magyarországi néprajztudomány legfontosabb alakjának, a budapesti iskola vezéregyéniségeként tisztelt Ortutay Gyulának (1910-1978) szól, akivel jól ismerték egymást –, másikuk viszont kézzel írt, de nem tartalmaz időmegjelölést:

Győri-Juhász Jenőnek
régi tanítványa
Radnóti Miklós

Radnóti Miklós Orpheus nyomában című kötete
Vincze MIklós / 24.hu A dedikáció.

Győri-Juhász Jenő (1909-ig Pollák, 1892-1944) 1910-től a Királyi Magyar Tudományegyetem magyar-francia szakos hallgatója volt, majd a világháború kitörése előtti évet Dijonban töltötte. 1919-ben, a legrégibb magyar bibliafordítások nyelvi egybevetéséről írt disszertációjával szerzett bölcsészdoktori címet.

Érdeklődése a nyelvészet mélységei helyett azonban hamar az irodalom, illetve a tanítás felé fordult: a Budapest székesfővárosi VI. kerületi (Izabella-utcai) négyévfolyamú fiú felső kereskedelmi iskola tantestületének tagja lett, ahol nem csak az 1923-ban felvett Radnótit, de

az először hat évvel korábban a falak közé lépő Illyés Gyulát (1902-1983), és a Nyugat második nemzedékéhez tartozó, mára méltatlanul elfeledett költő-kritikust, Fenyő Lászlót (szül. Friedmann, 1902-1945) is tanította.

Győri szabadidejében emellett angol, francia, olasz, német és orosz költők verseit fordította, így minden bizonnyal komoly hatással volt a később generációjuk legfontosabb alakjaivá vált költőkre.

Városfal Antikvárium / Eiffel Bazár Az Izabella utcai felső kereskedelmi iskola 1925/1926-os tanévben kiadott értesítője, benne az akkor harmadik évfolyamba járó Radnóti nevével

A magyar kultúra érdekében

A Radnóti hosszú időn át csiszolgatott versfordításait egybefésülő könyv 1943-ban jelent meg a Pharos kiadónál, fülszövege pedig tökéletesen összefoglalta a tartalmát:

Egy költő vándorol az örök Európa tájain, bejárja a görög, latin, angol, francia és német költészet vidékeit. A Krisztus előtti VII. századtól napjainkig ezredéveket bolyonghat az olvasó e könyvben. Az európai költészet örök klasszikusai: Sappho, Ibgykos, Anakreon, Catullus, Vergilius, Horatius, Tibullus, Vogelweide, Ronsard, du Bellay, Shakespeare, Chénier, Goethe, Schiller, Hölderlin, Byron, Shelley, Keats, Mallarmé, Jammes, Rilke, Cocteau és a többiek vonulnak fel csodálatos verseikkel az olvasó előtt. De felfedezésekben is gazdag ez a könyv. Gyönyörű, eddig nem ismert görög epigrammák, Rémy Belleau, a Franciaországban is csak újabban felfedezett Nerval, a modern költészet egyik mestere, Apollinaire, a kortárs Larbaud és Montherlant, mind megannyi meglepetés. Radnóti Miklós, a kitűnő költő, az élő magyar műfordítók egyik legkiválóbbika. Műfordításgyűjteménye méltán kerül a Nyugat nagy műfordítóinak gyűjteménye mellé, minden irodalomszerető könyvespolcán.

Az Orpheus nyomában első kritikái 1943. szeptember 15-én jelentek meg a sajtóban – először a Pesti Hírlap és az Ujság írt róla, így az ajánlás legkorábban

ennél néhány nappal korábban kerülhetett a papírra.

A röviddel a második világháború legsötétebb hónapjai előtt megjelent művet a kritika kitűnően fogadta – az Ujság elragadtatott kritikusa például csak szuperlatívuszokban tudott írni róla:

Ezúttal ugyan nem a költő nyilatkozik meg, hanem a műfordító, ez azonban mitsem von le a könyv értékéből. Sőt. Értékes, valóban költői kézből való műfordítást a magyar nyelv úgy fogad magába, mint kiszáradt televény az esőt. Már a gondolat az, amely eléggé nem dicsérhető. Hát még a tett, amely igaz művészi formában nyilatkozik meg? Mert Radnóti versfordításaira ráillik ez a jelző. Nem muszájból s nem is collstokkal, logarléccel és körzővel dolgozik, hanem ihlettel. Csak azt a verset forditja, amely megihleti. Ez már magában fél siker. De Radnótinál megvan a kivitelhez szükséges tehetség is! […] Valamennyi verset meglepő hűséggel, tisztán csengő, ízes magyar nyelven ültette át; egyik-másik műfordítása egyenesen brilliáns. Nagyon szeretnénk, ha ezt a kötetet rövidesen követné egy másik. A magyar kultúra érdekében.

Radnóti Miklós Orpheus nyomában című kötetének reklámja
Népszava / Arcanum Digitális Tudománytár A kötet első hirdetése a Népszava 1943. november 4-i számában

A kritikusnak sajnos nem lett igaza: nem született több, versfordításokkal teli kötet, az 1944-s események miatt pedig a keletkezés legkésőbbi lehetséges időpontja is ismert:

a költő május 20-án, Juhász pedig áprilisi kényszernyugdíjazása után röviddel vonult munkaszolgálatra. Egyikük sem tért vissza.

A nemcsak a könyvet, de az Izabella utcai iskola 1925-1926-os tanévének értesítőjét (benne Juhász és Glatter nevével) is magában foglaló tétel, illetve a Kaffka Margit fejlődése egyaránt 300 ezer forintos kikiáltási árról indul majd a koronavírus-járvány miatt online tartott árverésen, így a gyűjtők komoly versengése várható.

Az árverésen számos más érdekesség is feltűnik majd, köztük Kozma Lajos ünnepi levelezőlapjai (1918), a Tungsram csodálatos, a Hófehérke és a hét törpe történetét adaptáló kiadványa, az 1914-1915-ben, a Lánchíd nagy átépítésekor feleslegessé vált csavarfej, a Spockként ikonikussá vált Leonard Nimoy dedikált verseskötete, Tamkó Sirató Károly Kiáltásának Hamvas Béla részére ajánlott példánya, illetve az amszterdami olimpiai stadiont bemutató füzet, amit annak tervezője, Jan Wils jó eséllyel a holland fővárosban rendezett ötkarikás játékokon aranyérmet szerző magyar sporttörténésznek, Mező Ferencnek dedikált.

Városfal Antikvárium / Eiffel Bazár

A teljes anyag az Axioarton érhető el.

Related posts

Márki-Zay szerint aki őt lecserélné, az a Fidesz beépített árulója

MO.CO.HU

Amikor a munkahelyed depresszióssá tesz: hogyan győzd le?

MO.CO.HU

Megvannak az ötös lottó nyerőszámai

MO.CO.HU

DMCA.com Protection Status