Pár napja egyre jobban próbálja az arcomba tolni a Netflix a legújabb dokumentumfilmjét, aminek előzetesében négy lány énekel és táncol olyan átéléssel, ami még Britney Spearsnek sem sikerült 2001-ben az MTV-s fellépésén, amikor egy kígyóval a vállán énekelt. Adtam egy esélyt az előzetesnek, amiben rögtön a Blackpink nevű csapattal találtam szemben magam és aminek a neve ismerősen csengett, ugyanis Lady Gaga, Dua Lipa és Selena Gomez is kiadott egy-egy dalt velük közösen.
Mivel tavaly ilyenkor megírtuk a hasonló sikereket elérő koreai fiúegyüttes, a BTS titkát, ideje, hogy most a Blackpinkkel is foglalkozzunk.
A Blackpink létrejöttéhez először is az kellett, hogy egy másik banda bemondja az unalmast. 2016-ban járunk, amikor az éppen menő 2NE1 K-pop banda feloszlott, két évvel azután, hogy utoljára zenét adtak ki a kezeik közül. Az őket menedzselő YG kiadónak pedig eszébe jutott, hogy a világnak szüksége van egy újabb lánybandára. Ekkor robbant be a Blackpink, ami azóta túlszárnyalta az összes elődjét, többszöri rekordot döntött YouTube-on és az első K-pop banda volt, amelyik meghívást kapott a Coachella nagyszínpadára és Grammy-díjat nyert az év nyári slágere kategóriában.
A csapat négy tagja, Jisoo (polgári nevén Kim Dzsiszu), Kim Jennie, Roseanne Park és Lalisa Manoban mindannyian más országban nőttek fel, így hárman közülük gyakorlatilag belecsöppentek a koreai kultúrába, amikor az YG-hoz kerültek. Jennie tízéves korában Szöulból Új-Zélandra költözött anyjával, akivel eredetileg csak nyaralni mentek oda, de annyira megtetszett nekik a légkör, hogy haza se mentek. Park Új-Zélandon született, családjával nyolcévesen Ausztráliába költözött. Manoban, aki közülük a legtöbb Instagram-követővel rendelkezik, Thaiföldön született, és tizennégy évesen költözött Dél-Koreába egyedül. Jisoo az egyetlen, aki Koreában nőtt fel, számára az angol nyelv okozott problémát, ugyanis rajta kívül a többiek elég jól beszélik.
A Pussycat Dolls után is van élet a lánybandák számára
A bandának nincs megható születéstörténete, nem a véletlen hozta össze őket, ráadásul a tagokat öt éven keresztül trenírozták: minden nap órákon keresztül kellett énekelni és táncolni tanulniuk. 2016-ban a YG tonnaszámra kezdte reklámozni a jóformán még össze sem állt csapatot különböző kampányokkal – ennek köszönhető, hogy az első kislemezük megjelenésekor már több ezer rajongójuk volt, akik kíváncsian várták, kik lesznek a 2NE1 utódjai.
Azt akarták, hogy minden területen megfeleljünk a sztenderdnek. Egy nap három-négy táncpróbám volt, két-három tanár tanított énekelni, tizennégy órán keresztül gyakoroltunk mindent. Nagyon nehéz volt. Minden tizennegyedik napon kaptunk kimenőt, tizenhárom napig pedig folyamatosan gyakorolni kellett
– mondja Jisoo a Netflix Lights Up The Light című dokujában. A banda erőssége abban is rejlik, hogy egymáshoz passzoló, de mégis különböző személyiségeket válogattak össze, akik egymás mellett rivalizálás nélkül férnek meg. Ez a harmónia a színpadon is meglátszik, hiszen nem akarják lenyomni a másikat, mindenki tudja, mi a feladata a csapatban. Erről ők maguk is meséltek a dokumentumfilmben, amiben azt is elmondták, hogy a YG programjában töltött évek alatt rengeteg formációban kellett vetésforgószerűen kipróbálniuk magukat, de egyik sem volt olyan komfortos, mint a mostani. Egy időben arról is szó volt, hogy a kiadó egy hatalmas csapatot akar elindítani, amiben tizenheten vettek volna részt, de ezt a számot aztán túlzásnak érezték.
Egyszerűen csak klappoltunk, mi négyen. Általában van valaki, aki kicsit jobban előtérbe akar kerülni, mint a csapattagjai, ezért folyamatosan harcolnak egymással a tagok. Amikor mi kerültünk egy csapatba, azonnal tiszta sor volt, hogy ki mit csinál, és ki mihez ért jobban. Emiatt működünk ilyen jól
– mondta Jisoo, akit a legokosabb tagként jellemeznek a filmben, és aki rendkívül zárkózott is egyben. Jennie a perfekcionista, aki mindig mindenből a maximumot akarja kihozni. Park a magába fordulós típus, aki gyakran szeret elvonulni és zenéket írni, amit sokszor éjszaka tesz, mivel álmatlanságban szenved. Manobanról úgy nyilatkoznak, mint a csapat lelke, aki annyira energikus és pozitív, hogy ő az állandó hangulatfelelős.
A csapat klipjeire különösen nagy hangsúlyt fektetnek, és a K-popban megszokott, előző generációs bandákkal ellentétben sokkal mozgalmasabb, színesebb és divatosabb elemeket vetettek be. A How You Like That című számuk képi világban például már inkább hasonlít egy teljesen átlagos popdal vizualitására, a „K” előtag nélkül. A videóklip egyébként rekordot döntött, huszonnégy óra alatt 84 milliószor nézték meg YouTube-on. Az sem elhanyagolható tény, hogy jelenleg nem létezik a piacon egyetlen másik, ennyire felkapott K-pop lánybanda sem, szóval ha valaki kifejezetten ezért a műfajért rajong, be kell érnie a Blackpinkkel.
A zenék megírására külön emberük van, méghozzá egy Teddy Park névre hallgató dalszövegíró és producer személyében, aki a koreai popszakmában igen elismertnek számít. A Blackpink, mint K-pop szenzáció képlete világos: jó, ha vannak olyan elszánt rajongói az embernek, mint az ARMY, ahogy az sem árt, ha Ázsia legnagyobb sztárcsináló vállalata felkarol, hogy A listás popsztárt faragjon belőled.
Kiemelt kép: Rich Fury/Getty Images for Coachella
