1.7 C
Budapest
January 28, 2023
2020 – 2023 © MO.CO.HU Magyarország Hírek, Hungary News
Image default
ciprusciprusi köztársaságegyetemekészak-ciprusMAGYARORSZÁGmigrációNagyvilágtörökország

Ciprusi megosztottság: délen teher, északon bevételi forrás a migráció

Ciprus lakói közel ötven éve élnek egy olyan megosztott szigeten, ahol szinte tapintható a görög-török ellentét, és a konfliktus eszkalálódása bármelyik percben bekövetkezhet. Ciprus a kelet-mediterrán térség egyik kiemelt migrációs csomópontjának számít, ám a jellemzően Fekete-Afrikából és a Közel-Keletről érkezők megítélése kettős: míg az Észak-ciprusi Török Köztársaság gazdasága jelentős mértékben támaszkodik a tömegesen beiratkozó és hatalmas tandíjakat fizető egyetemistákra, addig a görög Ciprusi Köztársaságnak egyre nagyobb terhet jelent a sziget északi részéről illegálisan átjutó – döntő többségében a török egyetemekre beiratkozott – emberek ellátása, integrálása.

Egy sziget, két érdek

A napjainkban érzékelhető görög-török ellentét gyújtópontjai a nem túl távoli múltban keresendők. Ciprus 1960-ban függetlenedett a brit fennhatóság alól, és külön egyezményekben rendezték a görög-török lakosság közötti hatalommegosztás kérdését. A megállapodásokban foglaltak betartását az Egyesült Királyság, Törökország és Görögország ellenőrizte, garantálta. A mélyen gyökerező ellentéteket azonban ezek a dokumentumok nem fojtották el, sőt további feszültségeket generáltak. A nemzetközi közösség is érzékelte, hogy a konfliktus akár el is mérgesedhet, ezért 1964-ben létrehozták az ENSZ Ciprusi Békefenntartó Erőit. Ezzel párhuzamosan újra erőre kapott az enózisz mozgalom, amely Ciprus Görögországgal való egyesülését igyekezett elérni. Törökország az eseményeket látva először az Egyesült Királysághoz fordult, ám a britek nem kívántak beavatkozni a konfliktusba – még a meglévő egyezmények betartatása erejéig sem. Emiatt Ankara úgy döntött, hogy egyoldalú katonai beavatkozás révén felszámolja az enózisz törekvéseit, és meggátolja a török lakosság ellen elkövetett támadásokat. 1974-ben a török csapatok bevonultak az észak-ciprusi területekre, és napjainkban is a sziget több mint harmadát ők ellenőrzik. 1983-ban kikiáltották az Észak-ciprusi Török Köztársaságot, azonban ezt a nemzetközi közösség csupán egyetlen tagja, Törökország ismeri el. A többi ország az északi szigetrészt a Ciprusi Köztársaság török megszállás alatt álló részének tekinti.

Az európai és afrikai migrációs trendekkel foglalkozó kutatóként november végén egy olyan konferencián vehettem részt, mely a Ciprusra – legális és illegális módon – érkezők helyzetét tárgyalta. 2022 októberéig a nemzetközi védelemben részesülők, illetve azért folyamodók száma elérte a Ciprusi Köztársaság lakosságának 6 százalékát. 2022-ben a menedékkérők zöme Szíriából, Nigériából és a Kongói Demokratikus Köztársaságból érkezett. Október végéig több mint 18 ezer kérelmet nyújtottak be a hatóságokhoz, ez 2021 azonos időszakához viszonyítva 82 százalékos emelkedés. Az illegális határátlépések kapcsán a belügyminisztérium képviselője elmondta, hogy 2022-ben mintegy 17 ezer ember lépett át a köztársaság által ellenőrzött területre az észak-ciprusi részről, ami majdnem kétszerese a 2021-ben regisztráltnak. A kísérő nélküli kiskorúak aránya megháromszorozódott. Az érkezők 94 százaléka szárazföldön, 6 százalék a tengeri útvonalakon jut át a Ciprusi Köztársaságba.

Az ország 2022 novemberéig közel hétezer migránst toloncolt vissza származási országába, ami roppant sok annak tükrében, hogy Európa-szerte 20 748 visszaküldést regisztráltak összesen.

A belügyminisztérium képviselője rávilágított, hogy a befogadó- és szálláshelyeket biztosító központok kapacitása véges, emiatt Törökországnak minél hamarabb be kellene fejeznie a migránsok eszközként használását.

Etienne TORBEY / AFP Migránsok hagyják el a Nicosia melletti Kokkinotrimithia befogadótáborát 2022. október 28-án. Az ezer fősre tervezett komplexumban kétezernél is több menekültet szállásoltak el.

Véleménye szerint ugyanis az áll a kiugróan magas érkezésszámok hátterében, hogy az északi rész egyetemei professzionális módon, kvázi utazási iroda jelleggel toborozzák és szállítják a sokszor semmilyen részletet nem ismerő afrikai és közel-keleti diákokat az Észak-ciprusi Török Köztársaság területére. A Turkish és a Pegasus Airlines járatain rendkívül magas az először Isztambulba, majd a sziget érszaki részén található repterekre igyekvő, tanulói vízummal rendelkezők száma. A ciprusi török egyetemek nyíltan elismerik, annak érdekében, hogy minél több diákot vonzzanak, és ezáltal növeljék bevételeiket (a fizetéseket csak amerikai dollárban vagy euróban fogadják el), „ügynökök” hálózatát veszik igénybe, akik közül sokan afrikai öregdiákok. Ezeknek az ügynököknek az a feladatuk, hogy minél több honfitársukat meggyőzzék arról, iratkozzanak be alma materükbe. Az ügynököket mindkét fél fizeti. Az egyetemek jutalékot fizetnek minden egyes beiratkozó diák után, az általuk toborzott diákok pedig „szolgáltatási díjat” fizetnek nekik.

A több ezer dollárt fizető, európai diplomáról és munkahelyről álmodozó diákok álma sokszor szertefoszlik, amikor az első féléves tandíj és szolgáltatási díj kifizetése után egyszerűen visszatoloncolják őket.

A kedvezőtlen hírek ellenére a körülbelül 300 ezer lakossal rendelkező északi török részen mintegy 21 egyetem működik, amelyekben – az AFP hírügynökség által ismertetett adatok szerint – az elmúlt tanévben több mint 50 ezer külföldi diák tanult. Az oktatási ágazat nagy üzlet a gazdaságilag elszigetelt kvázi állam számára. Nazim Cavusoglu volt oktatási miniszter szerint az egyetemi szektor a terület GDP-jének több mint harmadát teszi ki.

Danil Shamkin / NurPhoto / AFP

Kerítés, hamis vízumok, szigorúbb fellépés

A belügyminisztérium képviselője szerint ez nem is lenne probléma, azonban a tanulói vízummal rendelkező diákok sok esetben nem kezdik meg a tanévet az egyetemeken, hanem átszöknek a zöldhatáron a Ciprusi Köztársaságba, ahol aztán menedékkérelmet nyújtanak be. Sőt, a tárca munkatársa azzal érvelt, hogy a migránsokat eszközként használja Törökország, és szándékosan elősegíti az átjutásokat. Ezt a vádat a török vezetés visszautasítja. A diplomáciai konfliktus emiatt napjainkban is adott: a déli kormányzat statisztikái szerint 2015 óta meredeken emelkedik a zöldhatáron átjutó irreguláris migránsok száma, azonban a török fél úgy nyilatkozik, hogy nem bátorítja a migránsok átáramlását.

A Ciprusi Köztársaság abban látná a probléma megoldását, hogy a tűzszüneti vonal mentén kerítést emelne, leszámolna az előre elrendezett házasságok üzletszerű működésével, szigorúbban büntetné az embercsempészeket és emberkereskedőket, valamint keményebben lépne fel a hamis tanulói vízummal rendelkezőkkel szemben.

Az illegális határátlépések problémája mellett érdemes azt is megjegyezni, hogy az Eurostat adatai szerint az uniós országok közül a Ciprusi Köztársaságban volt az egyik legmagasabb az EU-n kívül született, ideiglenes szerződéssel foglalkoztatott munkavállalók aránya. 2020-ban ez az érték Lengyelországban volt a legmagasabb (40,6 százalék), ezt követte Ciprus (35,8), Spanyolország (35,1), Portugália (26,8) és Svédország (25,2).

Összességében elmondható, hogy a fent bemutatott probléma csak egy kis szelete a görög-török ellentétnek, és egy olyan szigetet tesz a két ország ütközőzónájává, amely megérdemelné a békét.

Tóth Klaudia, a Migrációkutató Intézet munkatársa.

The post Ciprusi megosztottság: délen teher, északon bevételi forrás a migráció first appeared on 24.hu.

Related posts

Az egészségügyi nyilvántartásban látható lesz, ki milyen védőoltást kapott

MO.CO.HU

Meghalt egy motoros miután személyautóval ütközött

MO.CO.HU

Böröcz: Bayer Zsolt nem lesz jogosult arra, hogy megvegye a lakását a Várban

MO.CO.HU

DMCA.com Protection Status