Kinek érdemes hőszivattyúra váltani?

A hőszivattyú fő előnyei

• Egyszerre költségkímélő és környezetbarát: A fűtéshez szükséges energia durván 75 százalékát a megújuló környezeti energiából nyerjük, csak 25 százalékot kell villamos energiából fedezni. Ezzel jelentősen csökken a károsanyag kibocsátás a fosszilis energiahordozókhoz képest. (Ha napelemmel kombináljuk a beruházást, akkor a szükséges áramot is megtermelhetjük magunk.)
• Rendkívül hatékony: A hőszivattyúban felhasznált minden egyes kilowatt villamos energia 3-4 kilowatt megújuló, a levegőből kinyert hőenergiát jelent.
• Megtérülő beruházás: Bár a megtérülés mindenkinél egyedi, hiszen függ az egyedi körülményektől, az aktuális kiindulási viszonyoktól, azonban az biztos, hogy nem kell fosszilis fűtőanyagot vásárolni, lényegében a környezetből kinyert megújuló energiával fűtünk, illetve állítjuk elő a melegvizet. Az alacsonyabb energiaszámláknak köszönhetően elért megtérülés a hőszivattyú élettartama alatt felülmúlja a költségeket.
• Minimális karbantartást igényel: A hőszivattyú gyártójának előírásától függően évente egy vagy két karbantartás javasolt, jellemzően ennyi kell a jótállás megőrzéséhez.

Mint a hűtőszekrény, csak fordítva

A hőszivattyú ugyanazon az elven működik, mint a hűtőszekrény, csak fordítva. A nyomáskülönbséget kihasználva a magasabb hőmérsékletű helyről elvonja a hőt és a alacsonyabb hőmérsékletű helyre szállítja. Vagyis olyasmi, mint a klíma, csak nem a levegőt hűti vagy melegíti a szobánkban, hanem egy közvetítő anyagot, legtöbb esetben vizet, ami a falban, mennyezetben vagy a padlóban cirkulál.

Többféle hőszivattyú létezik, a különböző típusok a hőenergiát a talajból, a vízből vagy a levegőből veszik fel. A leggyakoribb a levegő-víz hőszivattyú, ez a környezeti levegőből veszi fel a hőenergiát, és a hűtőközeg segítségével megfelelő hőmérsékletűre fűti vagy hűti a rendszerben keringő vizet, amit a hőleadókon keresztül fűtésre/hűtésre, illetve melegvíz készítésre használunk.

Maga a hőszivattyú kültéri és beltéri egységből áll, a beltéri nem sokkal hangosabb, mint egy hagyományos hűtőszekrény, de azért célszerű a hálószobától távolabb elhelyezni. A kültéri egység pedig egy átlagos klíma berendezés zajszintjéhez fogható. Ennek elhelyezésénél megfelelő távolságot kell tartani a szomszédoktól.

Nem a méret a lényeg

Arra a kérdésre, hogy mekkora lakás, illetve ház méretnél éri meg hőszivattyúra váltani, nincs rövid válasz. Új építésű ingatlannál bármekkora méretnél ajánlják a szakértők, réginél durván 80-100 négyzetméternél húzzák meg azt a mérethatárt (ez lehet magasabb is, függ a szigeteléstől, nyílászáróktól és a hőleadó felülettől), amitől érdemes lehet levegő-víz hőszivattyút telepíteni. (Fűtésre optimalizált klíma már egy 5 négyzetméteres helyiségnél jó lehet.)

A beruházásnak értelme azonban csak akkor van – hangsúlyozzák –, ha megfelelően szigetelik az épületet, és a nyílászárókon sem szökhet el a hő. A szigetelés meghatározza, mennyire lehet gazdaságosan fűteni az ingatlant, ha nem éri el a BB szintet az energiaosztály, akkor sajnos a legkorszerűbb fűtésrendszerrel is kárba vész az energia, nem érjük el a megcélzott megtakarítást.

Az új építésű ingatlanoknál ezzel elméletileg nem lehet probléma, hiszen idén június 30-tól kötelező előírás, hogy az ingatlan besorolásának el kell érni a BB energiaosztályt. További előírás és a BB minősítés feltétele, hogy az energiafogyasztás legalább 25 százalékát megújuló forrásból kell biztosítani.

A régi épületeknél jellemzően akkor ajánlják a hőszivattyút, ha „mélyfelújítást” végeznek, vagyis jelentős átalakításokra kerül sor, és amúgy is tervezték a fűtésrendszer cseréjét. Gondolni kell arra is, hogy megfelelő helyet találjanak/alakítsanak ki a hőszivattyú kül- és beltéri egységének, illetve a melegvíztartálynak, és azt is ki kell találni, milyen hőleadó rendszert építsenek ki. Padlófűtés, fal-, mennyezetfűtés egyaránt szóba jöhet, ha pedig nyáron hűtésre akarják használni a hőszivattyút, ugyanúgy mennyezethűtés is lehetséges, minden más esetben fancoilra van szükség.

A lényeg, hogy nagy felületen történjen a hőleadás, így alacsony, 35-40 Celsius fokos víz keringtetése is elegendő a megfelelő hőmérséklet eléréséhez a lakásban. A leghatékonyabb megoldásnak az alacsony hőmérsékletű levegő-víz hőszivattyút tartják, mert ehhez alacsonyabb vízhőmérséklet elég, nem kell annyi energia a víz magasabb hőmérsékletre melegítéséhez.

Felújításnál, a gázkazános fűtéshez használt, de új típusú radiátorokhoz is lehet csatlakoztatni a hőszivattyút, legalábbis a szerelőcégek ajánlanak olyan, nagyobb teljesítményű berendezéseket, amelyek képesek annyi energiát termelni, ami a hagyományos radiátorokhoz szükséges melegvizet biztosítják. Ezek drágább jószágok. Túlméretezett radiátorokkal ugyanakkor lehet esély arra, hogy alacsony fűtővíz-hőmérséklettel is megfelelő fűtése legyen a helyiségeknek.

Feltételezésekre azonban nem célszerű a több milliós beruházást alapozni, mert rossz választás, méretezés esetén megeshet, hogy a korszerűsítés ellenére nem jön a várt eredmény. Annak eldöntésére, hogy adott épületben mit a legcélszerűbb telepíteni, komplex kérdés, célszerű épületgépész szakember tanácsát kérni. Ő az épület adottságai, energetikai paraméterei és a lakók igényei alapján tud számításokat végezni és annak alapján ideális fűtőrendszert ajánlani.

Kapcsolódó

Megéri klímával fűteni, ha okosan csináljuk

Az energiaárak emelkedésének következtében egyre többen törekednek arra, hogy csökkentsék rezsijüket. Erre alapvetően két módszer van, a fogyasztás mérséklése, valamint az energiahatékonyság fokozása – magyarán az energia „okosabb” felhasználása. Ez a hidegebb hónapok közeledtével különösen fontos szemponttá válik, hiszen a fűtési szezonban nő a háztartások energiafogyasztása.

The post Kinek érdemes hőszivattyúra váltani? first appeared on 24.hu.