A napi táplálékból könnyen tudjuk fedezni D-vitamin szükségletünket – Tévhit!
Egyes élelmiszerek ugyan tartalmaznak D-vitamint, mint például az olajos halak, a vörös húsok, a máj vagy a tojássárgája, de ezekkel nem tudjuk teljes egészében pótolni a napi D-vitamin szükségletünket. Egy átlagos magyar étrendje csupán napi 80 NE D-vitamint tartalmaz, ami elenyészően kevés. Az őszi, téli hónapokban a hagyományos magyar étrend mellett a megfelelő mennyiségű D-vitamin bevitele csupán étrendváltoztatással nem lehetséges. Egyes élelmiszereket D-vitaminnal dúsítanak, ám ezek túlzott fogyasztása sem javasolt, ugyanis ezen termékek esetén a D-vitamin forrása csaknem ellenőrizhetetlen. Kizárólag ellenőrzött forrásból származó, a minőségi követelményeknek megfelelő, szájon át bevehető, pontosan meghatározott mennyiségű vitamint tartalmazó készítményekkel igyekezzünk a szervezetünket ellátni.
Csecsemő- és gyermekkorban nélkülözhetetlen a D-vitamin a csontozat megfelelő fejlődéséhez – Igaz!
A kisgyermekkori D-vitamin hiány angol-kórhoz vezet, ami a csontok lágyságával és ennek következtében azok deformitásával járó betegség. D-vitamin hiányában a kalcium és a foszfor felszívódása elégtelenné válik, így csökken a csontok ásványianyag-tartalma, s szilárdságukból veszítenek. Szerencsére manapság ez már igen ritkán fordul elő a fejlett társadalmakban. Csecsemők számára napi 400-1000 NE D-vitamin, majd kisgyerekkorban, egészen a serdülőkorig napi 600-1000 NE a megfelelő adag. A cseppes kiszerelésű termékek különösen ajánlottak a kicsik számára a könnyebb fogyaszthatóság érdekében.
A D-vitamin valójában egy hormon – Igaz!
Kémiai szerkezetét tekintve a kolekalciferol (ez a D-vitamin tudományos megnevezése) a hormonok csoportjába tartozó vegyületkomplex. A bőrben található pre-vitaminból később a vesében lesz aktív hormon, mely a szervezet kalcium-anyagcseréjében vesz részt. Közismert szerepét a sejtműködésre és a sejtek osztódására kifejtett hatásával éri el.
Az IU megjelölés megegyezik a NE értékkel – Igaz!
A D3-vitamin tartalmú készítmények csomagolásán a dózist jelző szám mellett nem a megszokott milligramm vagy mikrogramm mértékegységet tünteti fel a gyártó, hanem az IU vagy az NE megjelölést. A két rövidítés egymás megfelelői, míg az IU az angol International Unit, addig az NE ennek magyar megfelelője, a Nemzetközi Egység. A D3-vitamin napi beviteli referenciaértéke 200 NE, ami megfelel 5 mikrogramm vitaminnak. A gyártók általában a tömeg mennyiséget és a nemzetközi egység értékét is feltüntetik a csomagoláson.
A D-vitamin napszaki szedésével kapcsolatban nincsenek szigorú iránymutatások – Igaz!
Zsírban oldódó vitamin lévén érdemesebb étkezés után fogyasztani (hiszen táplálékunk is tartalmaz zsiradékot), ám ezekben a készítményekben szinte kivétel nélkül olajos közegben oldott vitamin található, így éhgyomorra történő fogyasztás esetén sem kell attól tartanunk, hogy nem szívódik fel a hatóanyag. Napszaki megkötés szintén nem olvasható a szakirodalomban, a rendszeresség sokkal fontosabb a szedés esetén, legyen az akár a reggeli, akár az esti órákban.
Ablakon keresztül beszűrődő napfény hatására is termelődik D-vitamin a bőrünkben – Tévhit!
Azt gondolhatnánk, hogy a napos szobában ülve gondoskodhatunk szervezetünk D-vitamin ellátottságáról, ám ez sajnos nem igaz. Csakúgy, mint a szoláriumok esetében, a kulcs itt is az UV-A és UV-B sugarak közti különbségben keresendő. A legtöbb ablaküveg, legyen szó irodaházról vagy az autó üvegéről, nem engedi át az UV-B, csupán az UV-A sugarakat. Így bőrünkben nem tud megindulni a D-vitamin szintézise, azonban a napégés kockázata ebben az esetben is fennáll. Ha szervezetünket D-vitamin termelésre szeretnénk ösztönözni, legjobban tesszük, ha a délelőtti és a késő délutáni órákban tartózkodunk a szabadban .
A kalcium pótlás hatékonyabb, ha D-vitamint is szedünk mellé – Igaz!
A D-vitamin a kalcium-anyagcserét befolyásolja, segíti annak felszívódását a vékonybélből, s a csontokba történő beépülését. Ezért az egészséges csontműködés fenntartásának érdekében fontos, hogy szervezetünkben megfelelő mennyiségű kalcium, és megfelelő mennyiségű D-vitamin legyen jelen, annak érdekében, hogy mindkét hatóanyag elláthassa a feladatát.
Támogatja a COVID elleni védekezést? – Igaz!
A D-vitamin hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, azonban sajnos nem állíthatjuk, hogy a vitaminpótlás védelmet nyújt a koronavírus fertőzés, vagy akár bármely más virális, bakteriális megbetegedés ellen. Azt viszont több kutatás is igazolja, hogy D-vitamin-hiány következtében a szervezetünk nehezebben tud védekezni a kórokozókkal szemben. Így azt mondhatjuk, a megfelelő napi D-vitamin pótlással már sokat tettünk egészségünk érdekében és ezáltal fokozhatjuk szervezetünk védekező képességet.
A D-vitamin nem adagolható túl, a felesleg távozik a szervezetből – Tévhit
A D-vitamin zsírban oldódó vitamin, így a vizelettel nem tud kiürülni a felesleges mennyiség, hanem a zsírszövetekben elraktározódik. Ennek következtében túladagolható. Viszont ez csak hosszan tartó és különösen magas dózisú D-vitamin adagolás következtében fordulhat elő. A szervezet számára káros adag napi 10 000 NE felett állapítható meg – hónapokon át fogyasztva.
A D3-vitaminnak létezik vegán alternatívája – Igaz
A D3-vitamin alternatívájaként használható a növényi eredetű D2-vitamin. A szervezetben ugyanúgy történik aktiválódása a májban, mint a D3-vitaminnak, és későbbi hasznosulása is azzal egyenértékű. A D3-vitamin ipari alapanyaga elsősorban hal máj vagy gyapjúzsír (lanolin), addig a D2-vitamin élesztőből és gombákból nyerhet, ez pedig tökéletesen beilleszthető a vegán életmódba. Ma már elérhető zuzmóból kinyert D3-vitamin is, ami szintén vegánbarát termék.
The post Tények és tévhitek – Amit a D-vitaminról tudni kell first appeared on 24.hu.
