Most már valamivel többet tudunk arról, hogy miről tárgyalt a magyar kormány és az Európai Bizottság az elmúlt hónapokban. Elég az, amit az Orbán-kormány tenni tervez a helyreállítási pénzek megszerzéséért és a jogállami mechanizmus leállításáért?
Minden, ami most az asztalon van, csak ígéret. Csak akkor lehet szó bármilyen pénzt kifizetéséről, ha az ígéretek valóra válnak, és ha biztosított, hogy a támogatások eljutnak az átlagos magyarokhoz. Nem ígéreteket, hanem tényeket akarunk látni. Meg kell állítani a közbeszerzésekkel való visszaéléseket.
De ha valóban elfogadják azokat a törvényjavaslatokat, amiket ígérnek – például felállítják az integritás hatóságot, ami uniós közbeszerzéseket vizsgálhat, és a magyar kormány szerint leginkább a saját Európai Ügyészségünk lesz –, az segít a magyarországi korrupció ügyén?
Egy olyan rendszerben, ahol alig maradt valódi média, független ügyészség, ahol nagyon kevés független bíró van, nem fogja egyszerűen megszüntetni a korrupciót, ha felállítanak egy antikorrupciós hatóságot. Két dolog zavar ezzel kapcsolatban. Az egyik, hogy már van Európai Ügyészségünk, ami Magyarországon is működhetne. A másik, hogy semmilyen egyeztetés nem volt erről antikorrupciós szakértőkkel. Magyarországon akkor születhetnek jó törvények, ha ezekről párbeszéd zajlik, amibe bevonják az ellenzéket is. Attól félek, hogy ismét csak ígéreteket kaptunk, a végén pedig valami olyasmi lesz mindebből, hogy Orbán családja és barátai továbbra is sok pénzt tudnak ellopni.
Vannak olyan törvények, amelyeket meg tudtak volna hozni, és valóban csökkentenék a korrupciót? Például ha beléptünk volna az Európai Ügyészségbe, az működött volna?
Valahol el kell kezdeni. 12 évnyi Fidesz-uralmat és annak következményeit visszafordítani nem olyasmi, amit egy hatósággal, egy törvénnyel meg lehet oldani. Évekig tartó folyamat, reformok kellenek hozzá, és ez nem egyszerű feladat.
Nem is vagyok benne biztos, hogy egy Fidesz-kormánnyal egyáltalán lehetséges a problémák megoldása. De az fontos, hogy végre Magyarországon és az unióban is érzik a nyomást, hogy ilyen rendszerekbe nem szabad pénzt küldeni.
A Helyreállítási Alap pénzeit visszatartjuk ugyan, ami helyes, de továbbra is uniós pénzek milliárdjai folynak el különböző, Orbánhoz köthető csatornákon. A bizottság megtette az első javaslatát, amely szerint három program 70 százalékát fagyasztanák be, de ezen felül is nyomást kell gyakorolni a bizottságra, hogy legyenek bátrabbak, és védjék meg az uniós állampolgárok adóbefizetéseit.
A terv – amely még a nyáron született – a Magyarországnak a hétéves költségvetésben szánt támogatások 20 százalékát érintheti. Akkoriban az volt a narratíva, hogy egyre nehezebb a megegyezés, és ezúttal tényleg elveheti a pénzeket a bizottság. Azóta ez mintha megváltozott volna, és a magyar kormány igyekszik megegyezni és teljesíteni az uniós kéréseket.
Nagyon kevés információnk van erről a bizottságtól. Találkozni fogunk Hahn biztossal, és remélhetőleg majd többet megtudunk arról, hogy merre szeretnék vinni az eljárást. De egyelőre nagyon kevés valódi változást láttunk, és a bizottság nem engedheti, hogy ígéretekkel átverjék.
Ha a bizottság úgy dönt, hogy elrendezettnek látja a jogállami mechanizmus ügyét, és odaadja Magyarországnak a helyreállítási pénzeket, felmerülhet, hogy lemondassák a bizottságot? Régóta pletykálják, hogy már fiókban van a bizalmatlansági indítvány, amit ebben az esetben benyújtanának.
Erről még a nyár előtt kezdtünk el vitatkozni a parlamentben, mert sok kollégám rendkívül frusztrált volt amiatt, ahogy a bizottság kezeli az ügyet.
Valóban, a bizalmatlansági indítvány is a levegőben van, ha a bizottság úgy dönt, hogy odaadja a pénzt Magyarországnak, anélkül, hogy bármilyen biztosítékot kapnának arra, hogy nem lopják el a pénzt.
Jó ötlet lenne most lemondatni a bizottságot? Jön a tél, az energiaválság, háború van Ukrajnában. Nem fogja például az ön kormánya is felemelni a telefont, és azt mondani, hogy ennek nem most van itt az ideje?
Európa valóban krízisben van, és mindannyian sok energiát fektetünk abba, hogy a tél a lehető legmelegebb legyen az európaiaknak. De ettől függetlenül meg kell bizonyosodnunk róla, hogy a pénzünket nem lopják el, hiszen ezt a pénzt arra is fel lehetne használni, hogy fűtést biztosítsunk az embereknek, vagy megújuló energiaforrásokba fektessük, hogy a következő télen ne kelljen az energiával mint problémával szembesülnünk.
Másfelől viszont a bizalmatlansági indítvány az egyetlen nyomásgyakorló eszköz, ami az Európai Parlament kezében van. Nem akarjuk kirúgni a bizottságot, azt akarjuk, hogy a bizottság végezze el a munkáját, és védje meg az uniós szerződéseket, a jogállamot. Ha erre nem hajlandó, akkor ezt a drasztikus lépést is át kell gondolnunk. Egyelőre nem tartunk itt, de valóban nyomást gyakorlunk a bizottságra.
Van politikai többség a parlamentben a bizalmatlansági indítvány mögött? Ezt a bizottságot mindössze kilenc fős többséggel választották meg, szóval viszonylag könnyűnek tűnik megbuktatni, de tényleg van ehhez többség?
Azt gondolom, ha ma szavaznánk, nem lenne meg a többség, de várjuk meg, mit cselekszik a bizottság. Minden egyes tétlenséggel töltött nap növeli egy bizalmatlansági indítvány politikai támogatottságát. Például, ha üres ígéretekre alapozva adják oda a helyreállítási pénzeket Magyarországnak, vagy ezek alapján mentik fel a jogállami mechanizmus alól, akkor egyből más típusú többséget láthatunk majd a parlamentben.
Szavaznának például a lengyel kormánypártok egy ilyen indítványra? Ők kifejezetten agresszívnak tűnnek most a bizottsággal szemben, és nem tűnik elképzelhetetlennek, hogy az önétől eltérő motivációval, de ők is csatlakoznának egy ilyen kezdeményezéshez.
Erről természetesen őket kellene megkérdezni, nem követem a Jog és Igazságosság belső harcait. De sok kollégám, akikkel beszélek, egyre frusztráltabb a bizottság jogállami szerepével kapcsolatban.
Mi történik akkor, ha a tárgyalás végeredménye egy klasszikus brüsszeli kompromisszum lesz (erre van is esély), és lényegében nem történik semmi? Nem küldik az Európai Tanács elé szavazásra az ügyet, nem mondják, hogy el van rendezve, hanem azt jelentik ki, hogy figyelik tovább a helyzetet.
Figyelünk ezekre a lehetőségekre, de az én olvasatomban a bizottságnak mindenképpen javaslatot kell tennie szeptember 22-ig, a tanácsnak pedig ezután egy hónapja van a mérlegelésre. Tehát a bizottságnak javaslatot kell tennie, a tanácsnak pedig szavaznia kell róla, ha nem ez történik, az szembemegy a kondicionalitási mechanizmussal. Ha pedig megsértik a törvényeket, akkor a parlament feladata, hogy fellépjen.
Akkor nincs esély kreatív megoldásra, amivel több időt adhatnak Magyarországnak?
A Helyreállítási Alappal kapcsolatban van, de a mechanizmussal kapcsolatban nincs. Én nem látok erre lehetőséget törvényszegés nélkül.
A Gwendoline-jelentés szerint Magyarország nem valódi demokrácia. Az átlag magyar állampolgárok szerint szinte már vicc, hogy az Európai Parlament sorra fogadja el a jelentéseket és határozatokat Magyarországgal kapcsolatban, mégsem történik soha semmi. Van értelme ennek a jelentésnek úgy, hogy utána pár héttel a bizottság felmentheti a magyar kormányt a mechanizmus alól?
Fontos, hogy a parlament figyelje, ami Magyarországon történik, és hogy ezt a nagy politikai pártok között egyértelművé is tegye. Mindenki egyetért abban, hogy a legutóbbi jelentésünk óta rosszabb lett a helyzet. De természetesen teljesen egyetértek azzal: nem lehet, hogy csak figyeljük a dolgokat, és nem teszünk semmit. Azt gondolom, hogy ezen az őszön tenni kell valamit. Ha a bizottság nem hajlandó erre, akkor meg kell hoznunk a megfelelő lépéseket.
Egy ideje úgy tűnik, hogy az Európai Parlament az egyetlen olyan erő, amelyik nem szeretne megegyezést Magyarországgal. A bizottság és az Orbán-kormány régóta meg akar egyezni, de ott a parlamenti fenyegetés a bizalmatlansági indítványról. Mit lehetett volna tenni, hogy a parlament is elégedett legyen a magyar reformokkal? Belépni az Európai Ügyészségbe?
Orbán az egész magyar társadalmat kleptokráciává, maffiaállammá alakítja, ezen nem lehet egy törvénnyel változtatni. Nagyon hosszú az a lista, ami a demokrácia és a jogállam leépítésének állomásait jelzi. Meg kellene változtatni a közbeszerzési törvényeket, támogatni kellene a korrupcióellenes szervezeteket, lehetővé kellene tenni az igazságszolgáltatásnak, hogy valóban függetlenül működjön, szabadabbá kellene tenni a médiát, hogy a magyarok valódi hírekhez juthassanak.
Vagy épp a választásokat demokratikusabbá kellene tenni, hogy legyen esély a kormány leváltására. Ezeken mind változtatni kellene, hogy Magyarországon jogállam és demokrácia legyen.
Szóval tökéletesen az ellentétét kellene tenni annak, mint ami most történik. Van egy visszatérő vélemény, amely szerint a parlament, illetve ön is csak akkor lenne elégedett a magyar kormány reformjaival, ha azok a kormányváltást is tartalmaznák.
Nem Magyarországon politizálok, és nem is szeretnék Magyarországon politizálni. Engem az érdekel, hogy az EU-ban mindenhol tiszteletben tartsák a közös törvényeket, és hogy a pénzt rendesen költsék el. Az mindegy, hogy ez Spanyolországban, Finnországban vagy éppen Magyarországon történik, engem csak ez érdekel. Azt nem tudom, hogy ez lehetséges-e a mostani kormánnyal. De az biztos, hogy ennek a kormánynak abba kellene hagynia az uniós pénzek ellopását.
The post Daniel Freund: Félek, megint csak ígéreteket kaptunk, és a végén Orbán családja és barátai továbbra is sok pénzt lophatnak el first appeared on 24.hu.
