Számos magyar zseni formálta át gyökeresen a zene világát: a zeneszerzők, karmesterek és virtuózok egy részének neve ma is milliók számára cseng ismerősen, másokat azonban jelentőségük ellenére is a feledés felé indított el az idő.
Ennek a folyamatnak köszönhető az is, hogy a hegedűművészként, karmesterként, illetve zenepedagógusként is meghatározó Auer Lipótot (1845-1930) a klasszikus zene iránt fogékony publikumon, illetve a zenészek egy széles rétegén kívül csak kevesen ismerik, pedig az egy veszprémi zsidó család negyedik gyermekeként, egy szobafestő fiaként született férfi nélkül ma teljesen másként festene a zene világa.
Szülőföldem hagyományaihoz híven tejesüveggel és hegedűvel együtt neveltek fel
– így emlékezett vissza a kezdetekre Auer, aki elemi iskolás évei derekán került a Pest-Budai Hangászegyleti Zenede bentlakásos diákjai közé, tízévesen pedig már hangversenyt is adott.
A tizenhat évesen a művészetek egyik legfontosabb európai központjába váló Párizsba érkezett, majd Berlioz és Rossini pártfogoltjává vált Auer a következő években Németország több városában is megfordult, Weimarban pedig saját otthonában Liszt Ferenc kísérte: 1864-ben Düsseldorfban vált koncertmesterré, két évvel később, Julius Stockhausen meghívására pedig már a hamburgi filharmonikusokat segítette hangversenymesterként.
A megállás nélkül koncertező Auer 1868-ban, egy európai koncertkörútja után egy Stradivari-hegedű boldog tulajdonosa lett, rövidesen pedig a karrierje is teljesen új vágányra került: ugyanebben az évben szerződtette a szentpétervári konzervatórium, a tervezett három éves oroszországi tartózkodása azonban egy híján ötven évig tartott.
Az alig huszonhárom évesen a Balti-tenger partjára érkezett férfi rövidesen kora leghíresebb zenetanárává vált, létrehozva a világhírű orosz hegedűiskolát, illetve
Mindezeknek köszönhetően persze az elismerések sem maradtak el: a cár udvari szólóhegedűseként orosz nemesi rangot kapott, államtanácsossá vált, sőt, az Orosz Zenei Társaság igazgató-karmesterévé is kinevezték. Az Európa nagyvárosaiban rendszeresen megforduló, zsidóból 1874-ben ortodox kereszténnyé vált Auert számos ország kitüntette: a Meiningeni Kereszt mellett magáénak tudhatta például a Francia Becsületrendet is.
Az uralkodók és főrendek egész sora előtt színpadra állt férfit végül az 1917-es forradalom, illetve a bolsevik hatalomátvétel üldözte el Oroszországból: a nyarait Kristianiában (ma Oslo) töltő művész Norvégiából ugyanis nem hazafelé vette az irányt, hanem 1918 februárjában felszállt egy New Yorkba tartó hajóra.
Az óceán túloldalán elképesztő tempóban kinövő felhőkarcolók közé érkezve tanítványok gyűrűje vette körül, a lapok pedig szuperlatívuszokban beszéltek a partra szállt hetvenhárom éves zseniről – a New York Times egyenesen a mesterek mestereként hivatkozott rá –, aki rövidesen újra katedrára léphetett: a legendás Juilliard Graduate School of Music, illetve a philadelphiai Curtis Institute professzoraként oktatott tovább.
Emellett persze a színpadon is aktív maradt: nyolcvanadik születésnapján előtt még a Carnegie Hallt töltötte meg a játéka – erről hangfelvétel is készült –, két évvel később pedig a New York-i Filharmonikusok előtt állt fel a karmesteri pódiumra.
Az Auernek pályája hajnalán a Stradivarija egyedi hangjához igazított hegedűversenyt is dedikáló Csajkovszkijjal, Rubinsteinnel és Rimszkij-Korszakovval egyaránt jó kapcsolatot ápoló művészt Európa legfényűzőbb városnegyedével, a felső tízezer krémje által látogatott drezdai Loschwitzben érte a vég: az éves pihenése közben tüdőgyulladást kapott, majd néhány nappal később elhunyt.
A Brooklyn egyik ortodox templomában felravatalozott, majd az onnan alig negyven kilométerre lévő Ferncliffben örök nyugalomra helyezett Auer Lipót hagyatéka most, halála után közel száz évvel is kézzelfogható, hiszen a világ számtalan hegedűművésze az ő elveit, illetve megoldásait magáévá téve vált a hangszere mesterévé.
A Ligeti Györggyel – akinek nagyapja Auer unokaöccse volt –, illetve Heller Ágnes filozófussal is távoli rokonságban álló zseni hegedűjét ma a chicagói Stradivari Társaság őrzi, életművét azonban nem csak a tengerentúlon, de Magyarországon is életben tartják: az 1985-ben, Veszprémben alapított, ma is a Bartók-Pásztory-díjas hegedűművész, Kováts Péter által vezetett Mendelssohn Kamarazenekar legfontosabb célja a város híres szülötte után maradt szellemi hagyaték gondozása.
A vidéki Magyarország egyik legfontosabb klasszikus kamaraegyüttese koncertjein az elmúlt évszázadok legfontosabb műveiből szemezget, a barokktól a klasszikuson, illetve a XX. század csúcsteljesítményein át egészen a kortárs darabokig szokatlanul széles skálát felölelve. A magyar műveket a határokon túl is népszerűsítő zenekar az elmúlt több mint negyedszázadban a világ tucatnyi országának színpadain tűnt fel, számos alkalommal a hazai klasszikus zenei élet legfontosabb alakjaival – Gidon Kremerrel, Vadim Repinnel, Maxim Vengerovval, Kocsis Zoltánnal, Perényi Miklóssal, Rost Andreával, Tokody Ilonával, Vásáry Tamással, Zsigmondy Dénessel –, a Győri Balett tagjaival, vagy épp a jazz ikonjaival – Snétberger Ferenccel, Roby Lakatossal, Bobby McFerrinnel, vagy épp Joe Muranyival – kiegészülve.
A számos magyarországi és nemzetközi tévé- és rádiófelvételt rögzítő, Amerikát az Egyesült Államoktól Uruguayig végigutazó Mendelssohn Kamarazenekar legfontosabb céljának persze a veszprémi helytállást tartja, ahol a Mendelssohn-bérlettel elérhető, sokszor kevéssé ismert műveket bemutató teltházas koncertek mellett az Auer Fesztivál házigazdájaként, illetve motorjaként működnek.
Az elmúlt években a new york-i ENSZ-palota mellett a milánói Verdi-teremben, illetve a londoni St John’s és St. Martin-in-the-Field koncertsorozatokon is feltűnt zenekarhoz egy fontos hazai esemény is kötődik: az idé nmár nyolcadszorra megrendezett Auer Fesztivál, aminek részeként augusztus 2-7. között újra az ifjú tehetségek, illetve jól ismert virtuózok töltik majd meg a jövőre Európa Kulturális Fővárosává váló várost.
Az idén a kortárs építészet két veszprémi bástyájában, a Hangvillában és a Zsidó Kiválóságok Házában, valamint a Megyeházán tartandó fesztiválon – amit az elmúlt két évben a pandémia sem tudott meghiúsítani – igazi meglepetések is várhatók: a szintén Kováts vezette Auer Trió, illetve Gárdonyi Ifjúsági Kamarazenekar mellett érkezik ugyanis a világklasszis Mischa Maisky, Csajkovszkij Hegedűversenyével színpadra áll Szergej Krylov, a Mendelssohn Kamarazenekart pedig Roby Lakatos és együttese egészíti majd ki.
Az utolsó estén egy meglepő előadásra is sor kerül majd, hiszen a régizenét játszó Barokksolistene-nek köszönhetően a látogatók a XVII. századi angol kocsmák világába csöppenhetnek, korabeli hangszereikből ugyanis angol tengerészdalok, illetve skandináv népdalok is felcsendülnek majd.
The post Egy szobafestő fiaként indult veszprémi hegedűzseni, aki átírta a hegedű világát first appeared on 24.hu.
