Egy 2020-as kutatás szerint az európai városok kétharmadában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megállapított egészségügyi határértékeknél magasabb számokat mérnek: a szálló por (PM), a nitrogén-dioxid (NO₂) és ózon (O₃) évente mintegy 400 000 európai halálesetért felelős. Ez alól nem kivétel Magyarország sem: az Európia Unió bírósága a közelmúltban el is ítélte hazánkat a rossz levegőminőség miatt.
Egyénként is tehetünk azért, hogy a levegő minősége jobb legyen (pl. nem égetünk szemetet és avart, figyelünk a fűtési rendszerünkre, kevesebbet közlekedünk autóval), de ezúttal arra koncentrálunk, hogy az otthonunkban hogyan tudunk figyelni a jobb minőségre. Ez sokkal fontosabb, mint sokan gondolnák, hiszen a szennyezett levegő negatív hatással lehet az egészségünkre: fejfájás, gyulladás, orrdugulás, a légzőszervi probléma, bőrirritáció és gyomorfájás lehet az eredménye.
Szellőztetés okosan
A szellőztetés a legegyszerűbb módja a szennyezőanyagok eltüntetésének: az ablakok és ajtók kitárásával megszabadulhatunk a főzés, ruhaszárítás vagy tisztálkodás nyomán keletkező, egyes esetekben penészedést okozó párától, továbbá a lakásban felbukkanó, nem egyszer a tárgyakból kikerülő mérgektől és úgy általában a mindennapi élet során keletkező ilyen-olyan kellemetlen szagoktól.
Az persze egyáltalán nem mindegy, hogy mikor és hogyan állunk neki szellőztetni. Ha van rá lehetőség, akkor a belső udvarra vagy a kertre néző ablakokat érdemes használni, továbbá a gépjármű forgalom szempontjából csúcsidőn kívülinek számító időszakokban végezni ezt a tevékenységet, tehát korán reggel vagy este cserélni a lakás levegőjét.
Figyelj mit használsz a lakásban
Az otthonunkat sokszor tisztítószerek segítségével tartjuk tisztán, ennek ugyanakkor megvan az a hátránya, hogy irritatív anyagokat juttathatnak a levegőbe. Habár az esetenként szúrós szagok, olykor pedig mesterségesen keltett kellemes illatok azt a benyomást kelthetik, hogy jól kitakarítottunk, ezek az adalékok negatív hatással lehetnek a levegő minőségére. Takarítani persze kell, de ehhez érdemes környezetbarát, öko-címkés, a levegőt kevésbé megterhelő termékeket használni.
Ugyanez érvényes a bútorok és lakástextilek esetén is: érdemes inkább természetes anyagokat választani, sőt a szőnyegek helyett sokkal egészségesebb, ha „csupasz” padlófelületek vannak a lakásban. Ezeknek az ápolására persze szintén érdemes kiemelten figyelni, hiszen némely hagyományos faápolóból még tíz év után is párologhatnak ki illékony szerves vegyületek.
Ugyanígy figyelni kell arra is, hogy a konyhában milyen alapanyagokkal dolgozunk, hiszen a különböző zsiradékok füstölési pontja nem azonos, és a magas hőmérsékleten bomlani kezdő étkezési olajok nemcsak kellemetlen szagot hagynak maguk után, de radikálisan rontják az otthonunk levegőjének minőségét is. Sütésnél például érdemes kerülni az alacsony füstölési hőmérsékletű termékeket (pl. extraszűr olívaolaj, vaj), és inkább tisztított napraforgóolajat használni. Persze utóbbi esetén is érdemes a konyhai tevékenység után szellőztetni, illetve közben páraelszívót használni.
Otthoni légtisztító
A levegőminőség javításában persze nemcsak a páraelszívó lehet a segítségünkre, ma már léteznek olyan beltéri légtisztítók, amik a nap 24 órájában figyelik az otthonunk levegőjét, és automatikusan akcióba lépnek, ha arra van szükség. Márpedig erre szükség lehet, hiszen sokan élnek olyan helyen (például egy város forgalmasabb részén), ahol egész egyszerűen nincs lehetőség arra, hogy kitárjuk az ablakot és friss levegőt engedjünk be – mert olykor a kinti levegő minősége rosszabb, mint a benti.
A légtisztítók közül a profibb, különböző HEPA filterekkel felszerelt megoldások már hatékonyan képesek kiszűrni a szálló por jelentős részét, a különböző káros gázokat és akár a beltéri allergéneket is. A kínálat jelentős, folyamatosan bővül, így mindenki találhat a saját otthona számára ideális eszközt, legyen szó egyetlen szoba levegőjének tisztításáról vagy akár egy jóval nagyobb, több helyiséget magába foglaló területről.
Növények az otthonunkban
A növények az egész Földön elengedhetetlenek az élethez, a lakásban ugyanakkor nem az oxigéntermelő képességük miatt van jelentőségük, hanem azért, mert természetes párologtatók. Az otthonunkban tartott növények képesek növelik a levegő páratartalmát, ami csökkentheti a szem-, orr- és torokirritációt, ráadásul köhögéscsillapító hatásuk is lehet. Egyes növények emellett olyan mérgező anyagokat is megkötnek, mint a benzol, a formaldehid és triklóretilén. Ilyen a Vitorlavirág, a Krizantém, az Angol borostyán, az Anyós nyelv (Sansevieria), a Dracéna (Dracéna marginata), a Bambusz pálma, az Aranyos szobafutóka, a Flamingó liliom, a Sárkányfa (Dracéna fragrans), és a Sávos dracéna (Dracena deremensis) is. Arról nem is beszélve, hogy alapból is kellemesebb és természetesebb hellyé tudják varázsolni a lakásunkat vagy házunkat.
The post Hogyan védekezhetünk az otthonunkban a szennyezett levegő ellen? first appeared on 24.hu.
