37.5 C
Budapest
May 21, 2022
2020 – 2022 © MO.CO.HU Magyarország Hírek, Hungary News
Image default
befektetés Gazdaság hozam infláció MAGYARORSZÁG pénz

Miért nem hoz annyit a tőzsdézés, mint reméljük? (x)

A jelenlegi inflációs környezet sokakat késztet arra, hogy olyan befektetési lehetőségeket keressenek, amelyeknek hozamai kompenzálni tudják a pénzromlás hatását. Ez teljesen érthető, hiszen ha nem teszünk semmit, akkor összegyűjtött vagyonunk lépésről-lépésre veszít értékéből.

Közismert, hogy a részvényekben megvan a lehetőség, hogy kiemelkedő hozamot produkáljanak, így sokak számára kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy részvényeket vásároljanak. A hosszabb távban tervezők számára akár az osztalék is érdekes lehet, de az aktív kereskedők – spekulánsok – egy-egy tőzsdei mozgást jól meglovagolva is felmutathatnak szép eredményeket.

Mindehhez szükséges, de nem elegendő a megfelelő pénzügyi tudás. De vajon mi kell még?

Az átlagos befektetők nem teljesítenek jól

A Dalbar pénzpiacokat kutató nemzetközi cég 1994 óta minden évben megjelenteti a tanulmányát, amelyben az átlagos befektetőkkel kapcsolatos tényezőket vizsgálja a befektetési alapok pénzmozgásai és az alapok közötti váltások nyomán.

Az elmúlt 20 év statisztikájából nyert adatok alapján a kutatás azt mutatja meg, hogy a kisbefektetők által elért átlagos nyereség mindössze 2,9%. Ez igencsak alulmarad a többi eszközosztályhoz képest, amely az alábbi ábrán is jól látható:

Forrás: JP Morgan

A narancssárga hasáb jelöli az átlagos befektetőt – és ez a hasáb a töredéke például a zölddel jelölt, a piac teljesítményét jellemzően tükröző S&P 500 (az 500 legnagyobb amerikai kapitalizációjú vállalat) 7,5%-os nyereségének.

Ez megdöbbentő különbség, főleg, ha számszerűsítjük: 1 millió dollár kezdeti tőkéből 20 év alatt kicsit több mint 1,7 millió dollár lett egy átlagos befektető kezében, míg az átlagos részvényhozamnak tartozz S&P 500 eredménye megközelíti a 4,5 milliót dollárt.

A kudarc oka a befektetői magatartásban keresendő

Igen döbbenetes adat, hogy 2020-ban a befektetők több pénzért vásároltak részvényeket, mint az elmúlt 19 évben összesen. De vajon megéri-e részvényekbe fektetni a pénzt mindössze 2,9%-os nyereségért? Hiszen a részvény vásárlásakor nyilván ennél jóval többre számítunk. A kudarc okai persze összetettek, ám a jelenséget megfigyelve hamar kirajzolódik, hogy a kulcskérdés a befektetői magatartás.

Az átlagos befektető ugyanis mindig akkor veszi ki a pénzét a tőzsdei befektetéseiből, amikor kedvezőtlen mozgások, nagy árfolyamesések vannak, ezzel próbálva meg csökkenteni a további veszteség lehetőségét.

És akkor kezd ismét részvény alapú befektetésekben gondolkozni, amikor már egy ideje szárnyal a tőzsde.

Évekig tarthat egy lejtmenet?

A képek forrása: Freepik

Csakhogy ez az érzelemvezérelt gondolkodásmód, mint az a 2,9%-os teljesítményből is látszik, a legkevésbé sem kifizetődő. Egy befektetésnél a hullámvölgyek teljesen természetesek, és egy hullámvölgy bizony akár éveken keresztül is tarthat.

Ennek rémképe könnyen megijeszti a kisbefektetőket, amikor látják, hogy a részvények árfolyama esésnek indul. Ilyenkor természetesen a média is az esés hírével van tele, ami nem könnyít a helyzeten. Nyilvánvalóan nagy önuralomra van szükség ahhoz, hogy a kedvezőtlen tőzsdei hírek ellenére ne kezdje el gyorsan menteni a pénzét.

Rossz időben vásárolunk részvényeket

A rosszul időzített eladás mellett a rosszul időzített vásárlás szintén fontos oka annak, hogy a kisbefektetők miért teljesítik ennyire alul a piaci átlagot. Hajlamosak vagyunk csak azért megvenni egy részvényt, mert épp felfelé ível az árfolyama, vagy mert halljuk, hogy mindenki ebbe fektet be. Mindkét esetben áldozatul estünk saját érzelmeinknek és szakszerűséget nélkülöző okoskodásnak.

Akkor hát elég csak betartani ezt a két dolgot, a pánikon való felülemelkedést és a csábító részvényvásárlások mellőzését? Mindkettő fontos, de ez sajnos még korántsem elegendő ahhoz, hogy sikeresek lehessünk a tőzsdén. Nézzük, hogy a pénzügyi szakemberek szerint mi mindent tehetünk, hogy hosszú távon is kiemelkedő hozamokat könyvelhessünk el!

Az első szabály: tudatosítás

Először is ahhoz, hogy elkerüljük a rossz időben való eladást és vásárlást, tudatosítanunk kell a hullámvölgyek létezésését, és el kell fogadnunk ezt a tényt. Ami pedig még ennél is fontosabb, kontrollálnunk kell saját döntési folyamatainkat. Ehhez azonban nem csupán önismeret szükséges: érdemes megismerkedni az olyan pszichológiai mechanizmusokkal, amelyek befolyásolják döntéseinket.

A szakértők szerint ilyen például az úgynevezett horgonyzás, amikor tulajdonképpen kijelölünk egy referencia-pontot (mondjuk a múltbeli hozamokat), és ehhez igazodunk a későbbiekben akkor is, ha már nem valós az összefüggés.

Hasonlóan a gondolkodásunkat tévutakra terelő tényező a megerősítési torzításnak nevezett fogalom. Vagyis a véleményünket alátámasztó hírek meghallása, és a negatívak kizárása.

Ugyanilyen hiba a jelen folyamatainak felülértékelése, a kimaradástól való félelem, vagy a mentális könyvelésnek nevezett jelenség. Utóbbi azt jelenti a viselkedéstudomány területén, hogy a pénzt annak alapján kezeljük, hogy honnan származik, és mire akarjuk költeni. Például egy bónuszt könnyebben kockáztatunk, mint a rendes havi fizetésünket.

A fenti csak néhány példa azon pszichológiai jelenségek, hatások közül, amelyek átszövik egy-egy befektetési döntésünket. Mindezekről könyvekből, előadásokból, az interneten is fellelhető forrásokból tájékozódhatunk, a tudás birtokában pedig már meg tudjuk ismerni döntéseink hátterét, és meg tudjuk ítélni, vajon valóban racionális indokok vezérelnek-e bennünket.

Második szabály: a hosszú távú gondolkodás művészete

A tőzsdepszichológia alapos tanulmányozásán kívül természetesen másfajta tudásra és képességekre is szükségünk van, amelyek közül talán a legfontosabb a hosszú távú gondolkodás.

Amikor Jeff Bezos amerikai befektető, az amazon.com alapítója megkérdezte a világ talán legsikeresebb befektetési szakemberét, Warren Buffett-ot, hogy miért nem másolják le az emberek egyszerűen Buffet bizonyítottan sikeres stratégiáját, ő azt válaszolta: “Azért, mert senki nem akar lassan meggazdagodni.”

Érdemes megfogadni Buffett tanácsát, és a tőzsdei részvénybefektetésekre érdemes úgy gondolni, mint egy hosszú távú folyamatra. Útközben talán jönnek nehéz időszakok, talán nem, de mindenképpen egy útról, és nem csupán néhány lépcsőről van szó.

Ahhoz, hogy sikerüljön ezzel a szemmel nézni a befektetéseinket, jó, ha feltesszük magunknak a kérdéseket: vajon mi az, ami elromolhat? Mi a legrosszabb, ami történhet? Hogyan tudom majd kezelni ezeket a helyzeteket? Ha ezekre megvan a felelet, máris kevésbé uralkodik el rajtunk a pánik egy-egy kedvezőtlen történés esetén.

Harmadik szabály: hagyjuk békén az ismeretlen terepet

A hosszú táv tudatosításával párhuzamosan azt a stratégiát is fontos elengednünk, hogy mindig megpróbáljuk megtalálni a legjobbnak, legígéretesebbnek tűnő részvényt. Korunk másik híres befektetője Peter Lynch, az ő egyik legfontosabb befektetési tanácsa, hogy olyan cég részvényeit vásároljuk meg, melynek termékeit magunk is ismerjük, használjuk és legfőképpen szeretjük.

Minden befektető egyetért abban, hogy ismerjük meg magát a céget, mielőtt a részvényeit megvásároljuk.

Az is elengedhetetlen, hogy ismerjük a cégen kívül azt az országot és a céget, amelybe befektetünk. A kínai részvénypiacon például teljesen más szabályok érvényesülnek, kisebb az átláthatóság és nagyobb az erős állami szabályozás miatti piaci bizonytalanság.

Összefoglalóan elmondhatjuk, hogyha nincs tapasztalati tudásunk az adott országról, vállalatról, akkor nem befektetünk, hanem szerencsejátékot játszunk.

A sztárbefektetők tanácsa

Egyes pénzügyi szakemberek, befektetési guruk egyenesen azt állítják, hogy akinek nem ez a szakmája, az egyáltalán ne vásároljon részvényeket. Ahogyan az autónkkal autószerelőhöz, gazdasági ügyeinkkel könyvelőhöz, egészségügyi problémáinkkal orvosokhoz fordulunk, úgy befektetéseinket is csak szakértőre szabad bíznunk, mondják.

Miért gondoljuk, hogy sikerrel foglalkozhatunk egy olyan területtel, amelyre nincs teljes rálátásunk, tudásunk és tapasztalataink is hiányosak – ráadásul az esetek nagyobb részében hobbi szinten, a főállásunk mellett? Valljuk be, a kérdés nem alaptalan. Ezen szakértők javaslata a sikeres részvénykereskedésre egész egyszerűen az, hogy egyáltalán ne kereskedjünk. Keressünk inkább egy szakembert, aki mindezt megteszi helyettünk.

Profi alapkezelőkre is bízhatjuk a pénzünket

A képek forrása: Freepik

Erre minden lehetőségünk megvan: ma már léteznek például olyan megtakarításos életbiztosítások, amelyek segítségével profi alakpkezelők eszközalapokba fektetik a pénzünket. Az elnevezés ne tévesszen meg bennünket: ezek a pénzügyi termékek lényegében befektetések, és leginkább az előnyök minél teljesebb kihasználása érdekében tartoznak az életbiztosítások körébe.

Ugyanis ha egy termék életbiztosítás, akkor nem kell megfizetni a kamatadót, illetékmentesen, hagyatéki eljárás nélkül örökölhető, nem vonható bírósági végrehajtás alá és nem inkasszálható. Vagyis rajtunk kívül senki nem férhet hozzá a pénzünkhöz.

Az életbiztosításra fizetett kockázati rész azonban általában minimális, a fő hangsúly a befektetésen van. Kockázatviselési hajlandóságunktól függően választhatunk kötvényeket és részvényeket más-más arányban tartalmazó eszközalapokat. Ráadásul ehhez is kérhetjük szakértők segítségét: független tanácsadók díjmentesen segítenek összeállítani a számunkra leginkább megfelelő portfóliót.

A szakértelmet meg kell fizetni, de bőven megtérül az ára

Így a részvények kiválasztását, vásárlását-eladását tapasztalt, magasan képzett pénzügyi szakemberekre bízhatjuk. Ezt persze ugyanúgy meg kell fizetnünk, ahogyan egy autószerelőt vagy könyvelőt is, a költségek azonban bőven megtérülnek a hozamokkal.

Ezen a módon ugyanis jóval több nyereséget tehetünk zsebre, mint az átlagos befektetőkre jellemző 2,9%. Alacsony kockázatú portfólióval évi 5-6%, közepessel 7-8% is elérhető, ha pedig magasabb kockázatot is vállalunk, akár 9% feletti hozamokra is szert tehetünk.

Persze, ha úgy gondoljuk, hogy egyedül, “ingyen” is képesek vagyunk hasonló hozamokat elérni részvényeinkkel, vagy életünket mindenképp a tőzsdei izgalmakkal kívánjuk fűszerezni, akkor is mindenképpen javasolt betartani a fent ismertetett szabályokat. Ám ha a könnyebb és biztosabb utat választjuk, akkor viszont érdemes szakemberek segítségével befektetni a pénzünket. Hiszen, ahogy láthattuk, 20 év statisztikája azt mutatja, hogy átlagos kisbefektetőként nem sok esélyünk van igazán jelentős hozamokat elérni.

 

https://www.freepik.com/free-photo/financial-data_16436687.htm#query=stock%20exchange&position=0&from_view=search

https://am.jpmorgan.com/content/dam/jpm-am-aem/global/en/insights/market-insights/guide-to-the-markets/mi-guide-to-the-markets-us.pdf

https://www.freepik.com/premium-photo/econimical-crisis-concept-spread-world-economy-is-down-3d-illustration_25352580.htm#page=2&query=stock%20market%20crashes&position=14&from_view=search

https://www.freepik.com/premium-photo/asphalt-curved-highway-mountain-background_4744315.htm#query=mountain%20peak%20road&position=6&from_view=search

https://www.freepik.com/premium-photo/close-up-businessman-is-analyzing-data-office_5277485.htm#query=financial%20man&position=33&from_view=search

The post Miért nem hoz annyit a tőzsdézés, mint reméljük? (x) first appeared on 24.hu.

Related posts

Színdarab készül a Trónok harcából

MO.CO.HU

Nem tudja a kormány, hogy hány nemváltoztató műtét volt eddig itthon

MO.CO.HU

A milánói dómban áll a kereszténység legijesztőbb szobra

MO.CO.HU

DMCA.com Protection Status