Sokan úgy gondolják, hogy az mRNS-vakcina a koronavírus-járvány szüleménye, pedig ez egyáltalán nincs így: évekkel, sőt, évtizedekkel ezelőtt kezdték fejleszteni a technológiát, és még csak nem is a COVID-19 volt az első betegség, amire specializálni kezdték. Korábban állatkísérletekig több kórokozó elleni vakcina jutott már el, a nagyobb humán kísérletek azonban még várattak magukra. A járvány miatti elképesztő mennyiségű humán és pénzügyi erőforrás viszont lehetővé tette, hogy a fejlesztés felgyorsuljon, és embereken is használják az oltóanyagot.
Az mRNS-oltóanyagok az újgenerációs vakcinák közé tartoznak, ami azt jelenti, hogy nem legyengített vagy elölt vírust tartalmaznak, és még csak nem is vektorvakcinák, amelyek az adott vírus egy, az immunválasz szempontjából fontos részét szállítják a szervezetben.
Ebből következik, hogy előállításuk sokkal kevésbé bonyolult, költséges és időigényes: nincs szükség magas biztonsági fokozatú laboratóriumokra, ahol tyúktojásokban potenciális vírusokat tenyésztenek a vakcinához. Egy alapvető felszereltségű laborban is lehet szekvenálni az antigén fehérjéit, az információt pedig továbbküldeni bárhova a világon.
A koronavírus-járvány miatt ezt a folyamatot volt is lehetőségünk végigkövetni: 2020. január 10-én Zhang Yongzhen, a pekingi Kínai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ zoonózisokkal, azaz állatokról emberekre átugró betegségekkel foglalkozó professzora szekvenálta a SARS-CoV-2 genomját, és másnap publikálta. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én világjárványnak nyilvánította a COVID-19-et. Március 16-án, Zhang adatait használva, megkezdődött a fázis egyes klinikai kísérlet az első mRNS-vakcinával. A Pfizer-BioNTech vakcina az első, emberek számára engedélyezett mRNS-vakcinaként írta be magát a történelemkönyvekbe.
De hogyan működik egy ilyen újgenerációs vakcina?
A szervezetünkben egyébként is lezajló folyamatokat utánozza le azért, hogy a testünket felkészítse a vírus támadására. Az mRNS, vagyis a hírvivő ribonukleinsav „békeidőben” is genetikai kódot visz a DNS-ből a sejt fehérjekészítő gépezetébe. Az mRNS nélkül az emberi genetikai kódok hiábavalók volnának, nem képződnének fehérjék a szervezetben, és egész egyszerűen nem működne a testünk. Ha a DNS egy bankkártya, akkor az mRNS a kártyaolvasó hozzá.
A koronavírus esetében a genetikai információ a tüskefehérje gyártására vonatkozik – ez a vírusnak az a része, amelyet arra használ, hogy megtámadja a sejtjeinket, és azokon keresztül gyártatni kezdje saját magát. A koronavírus RNS-e is bejut a sejtbe, arra késztetve azt, hogy vírusokat kezdjen replikálni. Ez gyakorlatilag a fertőződés folyamata, az mRNS-vakcináknak az a feladatuk, hogy ezt megelőzzék.
Az mRNS-vakcina azt a tüskefehérjére vonatkozó genetikai kódot juttatja be a szervezetbe, amelyet a sejtek „elolvasnak”, és nem az egész vírust, hanem csak a tüskefehérjét kezdik gyártani. Az immunrendszer reagál erre, és elkezd antitesteket, valamint immunsejteket termelni. Ezek az antitestek már felismerik a tüskefehérjét, akkor is, ha az nem a saját sejtjeink által gyártva, hanem koronavírus-fertőzés miatt kerül a testünkbe. A módszer nagy előnye, hogy sem elölt, sem legyengített vírus nem kerül a szervezetbe, a tüskefehérje pedig magában nem ártalmas.
A szervezet ezt és a termelt tüskefehérjéket egy idő után elpusztítja, ezek néhány nap alatt kiürülnek a szervezetből. Az antitestek és a memóriasejtek azonban tettre készen maradnak, és várják, hogy felbukkan-e a koronavírus, pontosabban az azon található tüskefehérje – ez lesz ugyanis az, ami beindítja a védekező mechanizmust. A vakcina tehát nem a betegséget kezeli, hanem megakadályozza, hogy a vírus bejusson a sejtekbe, és ott másolni kezdje önmagát. Nagy előnye például a DNS-alapú vakcinákkal szemben, hogy nem jut el a sejtmagig.
A technológia kifejlesztésének egyébként magyar vonatkozása is van: Drew Weissman és az azóta hazai büszkeséggé vált Karikó Katalin közös szabadalma hozta el az mRNS-technológia igazi áttörését: szabadalmaztattak egy olyan eljárást, amely segítségével módosított nukleozidokra alapozva hozhatják létre a kívánt mRNS-t. A technológia a járvány miatt annyira gyorsan fejlődött, hogy sok tudós úgy gondolja: az mRNS-oltások jelenthetik a választ számos, most még komoly problémát okozó betegségre. Ilyen lehet a HIV, a rák, néhány trópusi betegség, az influenza – sőt, akár olyan módszereket is ki lehet fejleszteni a technológia felhasználásával, amelyek az autoimmun betegségekben szenvedőknek jelenthetnek megváltást. A határ, mondhatjuk, majdnem a csillagos ég – a koronavírus-járvány miatt pedig most az egész világ az mRNS-vakcinákra figyel.
The post Farkasbőrbe bújtatott bárány: így működik az mRNS-vakcina first appeared on 24.hu.
