Az előző negyedévhez képest 8 százalékkal csökkent, a tavalyi év azonos időszakában látott adatnál azonban 14 százalékkal magasabb a lakossági fizetőképességet mérő index. Az Intrum Fizetőképességi Index olyan mutatókból áll össze, mint a jövedelmek értéke, az adósságállomány és a háztartások pénzügyi vagyona, így növekedése azt jelenti, hogy a háztartások könnyebben tudják fizetni a kiadásaikat.
- Az index értéke az idei harmadik negyedévben átlagosan 43,33 pont volt, ami enyhe visszaesést jelent az előző negyedéves értékhez (46,91) képest.
- A negyedévben csökkenő tendenciát mutatott a lakossági fizetőképesség, mivel az időszak végére 42,8 százalékos volt az érték.
- Az év elejéhez képest azonban jobban állnak a háztartások, csakúgy, mint a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva: a tavalyi III. negyedéves értékhez (38,13) képest 14 százalékkal javult a lakossági fizetőképesség.
Az előző negyedévhez képest látott csökkenés oka elsősorban az infláció.
– kommentálta a kutatás eredményeit a követeléskezelő cég kereskedelmi és fejlesztési igazgatója, Deszpot Károly.
A folyamatra a jegybank szigorúbb monetáris politikával válaszol, ami bár lassítja a gazdasági növekedést és a vállalatok beruházásait, egyben nagyobb megtakarításhoz vezet, így erősebb fizetőképességet eredményez. Ez azonban még nem ellensúlyozza az infláció háztartásokra gyakorolt hatását, ami egyébként nagyrészt nemzetközi gazdasági folyamatokra, termékek, nyersanyagok, alkatrészek hiányára és az energiaárak emelkedésére vezethetők vissza. Deszpot Károly hozzátette azt is: ugyan az indexből ez nem látszik,
A fizetőképesség csökkenéséhez az infláció mellett hozzájárul az is, hogy a korábbi tartalékolás után újra növekszik a háztartások fogyasztása, ennek szintje ma már eléri a pandémia előtti 2019-es évét. A közelgő választások idejére időzített adókedvezmények, a nyugdíjemelés és a minimálbér növelése miatt várhatóan a jövő évig tovább növekszik a fogyasztás. Ugyanakkor a hitelmoratórium szűkítése némileg visszafogja a növekedést, illetve pénzügyi differenciálódást eredményez – az elkölthető jövedelmek átlagosan emelkednek, de ezt nem minden háztartás érzékeli.
A múltban a fizetőképességi indexből igen pontosan lehetett következtetni a negyedéves és éves GDP-adatokra. Az idei második negyedében 17,7 százalékos GDP-növekedést láthattunk, ami persze részben a járvány csúcspontján tapasztalt tavalyi masszív visszaesésre, és az azt követő idei kilábalásra vezethető vissza, ugyanakkor a GDP szintje Magyarországon (az EU-s tendenciába illeszkedő módon) már meghaladta a 2019. második negyedévit is. Az időszakban enyhén javult a lakossági fizetőképesség is, és a harmadik negyedéves adat a GDP-növekedés enyhe lassulását vetíti előre.
A szakember úgy véli, éves összehasonlításban továbbra is a gazdaság erőteljes növekedésére számíthatunk, amit ismét jelentős részben az erősödő belső fogyasztás generál: amit a várható állami támogatások még jobban segítenek majd. Nemzetgazdasági szinten most elsősorban a külső eladósodás jelent kockázatot, hiszen a negatív reálkamat miatt a háztartások egyre kevesebb állampapírt vásárolnak. Emellett a GDP-adatról továbbra is nehéz megbízható előrejelzést készíteni, mivel még mindig kiszámíthatatlan, mennyire súlyos hatással lesz a gazdaságra a járvány negyedik hulláma – tette hozzá.
The post Sok háztartás pénzügyi helyzete romlott, nőttek a vagyoni különbségek first appeared on 24.hu.
