Az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének idő előtti lemondása mögött nemcsak a 41 millió forintos végkielégítés, hanem a kormánypárt politikai érdeke állhat. Az LMP törvényjavaslatot nyújt be, hogy hasonló esetre ne kerüljön sor – írja a párt az MTI-nek eljuttatott közleményében.
Az LMP úgy gondolja, hogy Karas Monika azért mondhatott le NMHH-s mandátumáról, hogy a választás előtt még a fideszes többség választhassa meg utódját, aki utána pozíciójából “kirobbanthatatlanná válik”. A párt szerint felháborító, hogy ezek után a leköszönő elnök annyi pénzt tehet zsebre, amiért mások egy életet dolgoznak.
Októberben a 24.hu számolt be arról elsőként, hogy Karas Monika mandátuma lejárta előtt mond le NMHH elnöki posztjáról, és így a jelenlegi kormánytöbbség határozhat utódjáról. Azt pedig most hétfőn írtuk meg, hogy végkielégítésként 41 millió forintra számíthat Karas.
Karas korábban Simicska Lajos cégbirodalmában látott el jogászi szerepkört, majd 2013-ban került a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság élére. 2019 nyarán megháromszorozták, 1,3 millió forintról havi 4 millióra emelték fizetését. A Médiatanács elnökeként további 400 ezer forint tiszteletdíjra volt jogosult. Karasnak eredetileg 2022 szeptemberében járt volna le elnöki mandátuma, idén ősszel mégis beadta lemondását, amelyet “új szakmai kihívásokkal” indokolt, és novembertől már az Állami Számvevőszék alelnökeként dolgozik. Amint kiszámoltuk: új munkahelyén havi 4 millió forint körüli fizetésre számíthat.
The post Karas Monika 41 milliós végkielégítése: Törvényjavaslat gáncsolná el az ehhez hasonló ügyeket first appeared on 24.hu.
