Az időjárás életünk számos területét nagy mértékben befolyásolja, teljesen érthető, ha szeretnénk megismerni, mit tartogatnak az előttünk álló hosszabb periódusok. A meteorológiában létezik ugyan szezonális előrejelzés, ahol a soron következő évszak időjárási tendenciáit próbálják előre jelezni, ám ennek beválási esélye igencsak esetleges. Amennyiben „biztosat” akarunk mondani a nyár időjárásáról, a szakemberek általában csak annyit engednek meg: meleg lesz.
Van azonban középút, az utóbbi időben egyre pontosabbak a „középtávú”, 46 napra szóló prognózisok, amelyeket az egyik legnagyobb kvalitású meteorológiai szervezet, az ECMWF ad ki. Ezek alapján – ha az ősz egészét még nem is tudjuk áttekinteni – nagyjából október végéig azért elég jól látszanak a folyamatok.
A részletekről Molnár László meteorológust, a Kiderül.hu munkatársát kérdeztük.
Nyárzárás és átmenet az őszbe
Érdemes azzal kezdeni, hogy augusztus 20. környékén érkezett egy úgynevezett nyárzáró hidegfront, amely véget vetett a strandidőnek, szépen lassan, de észrevehetően elindultunk az őszbe. Ez annyira általános, hogy a Szent István napi tűzijáték után már szinte senki nem tervezett nyaralást, hiszen az, hogy vége a nyárnak, egy 80-90 százalékban beváló népi időjóslás volt.
Persze megvan a tudományos háttere is, ahol a kulcsszó a hőkapacitás. Földünk forgástengelyének dőlése okán az északi féltekét a nyári napforduló idején érik a legnagyobb szögben és a leghosszabb ideig a napsugarak. A szárazföldnek és a tengereknek azonban időre van szükségük, hogy felmelegedjenek, és egyre intenzívebben kezdjék el leadni a hőt, ezért a július a legmelegebb hónapunk, de jut belőle augusztus elejére is.
A besugárzás a napforduló után egyre csökken, de a felszín még bőségesen sugározza vissza a meleget, az egymás után érkező hidegfrontok után is mindig „visszafűti” a levegőt. Augusztus derekán aztán már a talaj is a hőkapacitásának vége felé jár, innentől gyorsan eljöhet a végkifejlet. Jellemzően augusztus utolsó tíz napján jutunk el odáig, hogy egy erősebb hidegfront után a szárazföldben raktározott hő már nem tudja visszabillenteni a mérleget.
Ezzel véget ér a klasszikus értelemben vett nyári idő, és ezt a hidegfrontot nevezzük – persze utólag – nyárzáró frontnak
– magyarázza a 24.hu-nak Molnár László.
Egy kis vénasszonyok nyara és lehűlés
Szeptemberben jellemzően gyakran alakulnak ki az óramutató járásával megegyező irányban örvénylő anticiklonok Közép- és Kelet-Európa térségében, amelyek így vagy felettünk, vagy tőlünk keletre helyezkednek el, és kellemesen langyos időjárást hoznak. A levegő már nem melegszik a nyári szintre, sőt egyre hűvösebb, az átvonuló frontokból kevés csapadék hullik – szeptember a legszárazabb hónapok közé tartozik.
A hónap végén, általában 20. és október 15. között – ha egy anticiklon épp jó helyen marad meg tartósan tőlünk keletre – dél felől az addigiaknál jóval melegebb légrétegeket sodor hazánkba. Ez a vénasszonyok nyara: semmi köze a nyárhoz, de a megelőző és főleg az utána következő időszak viszonyaihoz képest hosszabb-rövidebb ideig tartó napos, meleg periódust jelent. Októberre aztán már beindulnak a mediterrán ciklonok, egyre többször kell jelentősebb vagy hosszan tartó csapadékra számítani, előkerülnek a téli ruhák, megjelenhetnek a hajnali fagyok.
Eddig a statisztika, hogy mi történik azokban a békeévekben, amikor a megszokott, nyugat-keleti irányú, úgynevezett zonális áramlás alakítja időjárásunkat. A klímaváltozás hatására azonban egyre gyakrabban alakul ki az észak-déli irányba jókora hullámokat vető meridionális áramlás: ez gyorsan változó, kiszámíthatatlan, és extrém helyzeteket teremt, strandidőt az északi sarkkör környékén és havazást Marokkóban – itt fejtettük ki bővebben.
Minden a feje tetejére állt
Amilyen barátságos arcukat mutatják az anticiklonok, ha felettünk vagy hazánktól keletre tanyáznak, olyan ellenségessé válnak, ha tőlünk nyugatra vetik meg a lábukat: ilyenkor ugyanis északi, sarkvidéki eredetű levegőt sodornak a Kárpát-medence fölé. Tipikus téli időjárási helyzet, a meridionális hullám hideget szállító „leszálló” ága.
Idén azonban párját ritkító módon augusztus 24-én alakult ki egy jókora, stabil anticiklon a Brit-szigetek felett, amely aztán napokig októberi hideget sodort térségünkbe. Nagyon éles váltás volt a megelőző kánikulára, és mondhatni, példa nélküli, hogy ilyen korán és ennyire erőteljesen alakult ki ez a jelenség. Ettől kezdve minden a feje tetejére állt.
Ez nem a tipikus nyárzáró front volt, hanem egy váratlan intermezzo. Az anticiklon lassan kelet felé haladt, hazánkban múlt csütörtöktől folytatódott a nyár
– emeli ki a meteorológus.
A levegő hőmérséklete nem lépi már át a 30 fokot, de most hétvégén erősen megközelíti, a 28–29 Celsius-fokos maximumok július elejét idézik. Jelenleg tehát még a nyárban vagyunk, a változás a jövő hét elején érkezik nyugatról. Addigra a jelenleg Kelet-Európa felett lévő anticiklon hatása gyengül, nyugaton pedig beindul a ciklontevékenység.
Két lépésben érkezik az ősz
Kedd környékén a nyugati országrészben kezd először felhősödni az ég, elered az eső, a csapadékzóna lassan halad kelet felé, és beteríti az egész országot. Ez egy nyugat-európai ciklon déli oldalán leszakadó mediterrán ciklon lesz. A jövő hét végére aztán megjön a hideg is, ezt már egy észak-keleti áramlás hozza a Baltikum felől.
Szeptember második fele tehát szöges ellentéte lesz annak, amit most a napokban tapasztalunk, a hőmérséklet csúcsértéke 20–23 fok körül alakul, többször eleredhet az eső, és szelesre fordul az idő. Valójában azt is mondhatjuk, idén szeptember 14–15-én, illetve 18–19-én két lépésben érkezik meg hazánkba az ősz.
Vénasszonyok nyara is várható a hónap utolsó hetében mintegy 5–6 napra, amikor is előre láthatóan ismét egy anticiklon teremt csendes, nyugodt körülményeket. Jelen állás szerint épp a hónapforduló idején jön az újabb változás:
Októberi hullámvasút
Nyomát sem látjuk nyugatias áramlásnak, ami augusztus végén megtört, azóta is romokban hever. A meridionalitás 3–5 naponta okoz extrém változásokat, melegből a hidegbe, hidegből a melegbe. Erős hőmérsékleti különbségek lesznek, ugyanazt fogjuk átélni, mint júliusban.
A meteorológus szerint a jelenlegi adatok alapján a komoly hidegbetöréseket jelentős felmelegedések követik majd, az utóbbit azért nyilván ne a nyári hőmérsékleti tartományban képzeljük el. 20–25 fokos maximumokról van szó, míg a hideg periódusokban csak 12–17 fokig emelkedik a hőmérséklet, és reggelente már fagyok is lehetnek.
Minden jel arra mutat tehát, hogy az előttünk álló hetekben kezdetben még a rövidnadrágot is felvehetjük, majd egyre több ruhadarabra lesz szükségünk, hogy komfortosnak érezzük az időt. Az ECMWF középtávú előrejelzéseinek beválási esélye átlag 70 százalék, de egyrészt azért ott van az a „maradék” 30, illetve egyre inkább úgy tűnik, hogy a klímaváltozás hatására megbolondult légkör bármikor képes átírni bármilyen forgatókönyvet.
The post Szélsőséges lehet az idei ősz first appeared on 24.hu.
