A hazai filmtörténet százhuszonöt éve tele van meglepő történetekkel, fordulatokkal, illetve csodálatos munkákkal, a némafilmkorszakban készített munkák jó része azonban vagy megsemmisült vagy nyomtalanul eltűnt. Épp ezért is óriási esemény, ha egy nagy archívumból, hagyatékból, vagy magángyűjteményből előkerül egy, a századforduló Magyarországát bemutató külföldi film, vagy az első magyar filmkészítők kamerájában született rövid anyag.
Most az előbbi eset történt, hiszen nemrégiben hazatértek
A Lumière testvérek cégének Budapestre érkezett megbízottai alig öt hónappal a világ első nyilvános filmvetítése után, 1896 májusában készítették el a képsorokat, sőt, hazatérésük előtt vetítéseket is tartottak.
A Charles Moisson és az ismeretlen keresztnevű Dupont által felvett rövid jelenetek legtöbb kockáját már korábban is ismerték a magyar filmtörténészek, hiszen 1963-ban néhány erősen elhasználódott nitro forgalmi kópia került elő egy egykori vándormozis hagyatékából, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatóság több éves munkájának köszönhetően a lyoni Lumière Intézetből érkezett három tekercs azonban nem egyszerűen csak más minőséget képviselnek, de egy eddig nem ismert jelenet is látható rajtuk:
A filmszalagok értékét tovább növeli, hogy azok nem a felvétel után a kamerából kivett szalagok másolatai, hanem konkrétan ugyanazok a negatívok,
Fennmaradásuk már önmagában is csoda, hiszen a némafilmkultúra fennmaradt bizonyítékainak jó része mozikópia, hiszen azokból tetszőleges számú darab létezett, az eredeti negatívok megőrzésére pedig hosszú évtizedeken át nem törekedtek.
A nitro forgalmi kópiák az évek múlásával veszítenek a rugalmasságukból, illetve a minőségükből, hiszen a képek elsötétülnek, zsugorodnak, a szalagok pedig a sok vetítéstől egyre nagyobb sérüléseket szenvednek el. A két világháború közt számtalan film végezte a szemétdombon, vagy épp a használhatatlanná vált kópiákat felvásárló, majd azokat megsemmisítő vállalkozóknál, így már az 1963-as felfedezés is filmtörténeti jelentőségű szenzáció volt, a Lumière-hagyatékban megtalált anyag azonban még ennél is fontosabb, hiszen ilyen minőségben korábban sosem nyerhettünk betekintést a millenniumi ünnepségek lázában égő Budapest mindennapjaiba – mondta el Kurutz Márton, a Filmarchívum igazgatóság kutatási és gyűjteményi menedzsere.
Kurutz arra is kitért, hogy a magyar filmes örökség eddig elveszettnek, vagy elérhetetlennek gondolt tagjai az elmúlt években sorra kerültek az intézmény birtokába: 2019-ben Hegedűs Gyula első filmje, A munkászubbony (1914), korábban pedig többek közt Kertész Mihály néhány korai munkája is hazatért.
A sor ezzel persze még nem ér véget, hiszen az idén induló nemzetközi hungarika-program részeként a szakértők százhúsz, ma még ismeretlen helyen lévő film címét írták össze, remélve, hogy egy archívum mélyén valahol rálelnek majd. A próbálkozást szinte azonnal siker koronázta: a washingtoni Kongresszusi Könyvtárnak köszönhetően
is a Filmarchívum egyik speciális, robbanásbiztos hűtőszekrényébe kerül.
A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum Igazgatóság vezetője, Ráduly György szerint a Franciaországból érkezett képsorok kitűnő állapotúak, a szalagok egyetlen zsugorodása pedig minimális volt, így semmiféle problémát nem jelentett a végigtekercselésük, valamint a digitalizálásuk.
A Filmintézet és a Filmarchívum 2018 óta tartó, a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia részeként megvalósult fejlesztései nélkül ez biztosan nem Magyarországon valósulhatott volna meg, hiszen a Lumière Intézet bízott a párizsi digitalizációban, az erre a célra használható berendezésük azonban már egy éve nem működik.
Épp kapóra jött tehát, hogy a magyar állam támogatásával 2020-ban a világ legjobb – Európában csak öt archívum által használt – filmdigitalizációs eszköze, a Scanity HDR került a Budakeszi úti épületbe.
A restaurátorok számára speciális – a szalagokat nem csak megtisztító, de a digitalizálás idejére kitöltő –, folyadékkal töltött kamrájának köszönhetően több száz munkaórát megtakarító, akár 8K felbontásban is dolgozni képes Scanitynek köszönhetően a filmet nemsokára elképesztő minőségben, az eddig nem látható részletek tömegével együtt nézhetjük meg, hiszen ez lesz
Az eredeti tekercsek rövidesen újra a teljes Lumière-hagyatéknak otthont adó párizsi épületbe kerülnek, a digitális másolatok azonban velünk maradnak.
The post Százhuszonöt év után hazatértek az első, Magyarországon készült filmfelvételek first appeared on 24.hu.
