2020 első felében járunk – ekkor történt, hogy egy használt raklapot vásárló cég több szállítótól vette készpénzért teherautó-számra a fából készült elemeket, majd a kapott számlák alapján élni kívánt az áfalevonási jogával.
Csakhogy az adóhatóság ezt megtagadta tőle, mert a számlakiállítók szerint nem ők bocsátották ki a számlákat, sőt, még csak nem is látták azokat. A NAV egy jegyzőkönyvben megállapította, hogy
- a számlakiállítók egy része nem a céginformációs rendszerben megadott e-mail címéről regisztrált a számlázóprogramra,
- és feltételezte, hogy valaki(k) regisztrált(ak) a társaságok nevében az online számlázórendszerbe, majd a társaságok nevében a felület alkalmazásával számlákat bocsátott(ak) ki.
Itt jegyezzük meg, hogy 2020 első felében a 100 ezer forint alatti számlákat még nem kellett keresztül futtatni a NAV online számlarendszerén, vagyis ezekről akkoriban nem kellett a számlakiállítás után elektronikusan adatot szolgáltatni az adóhatóságnak. De a számlázóprogramnak a használatát be kellett jelenteni a NAV-hoz.
A kérdés az, valóban regisztrálhattak-e illetéktelenek, állíthattak-e ki más cégek nevében és tudtuk nélkül számlákat. A raklapos cég vezetője Angyal József okleveles adószakértőhöz fordult az ügyével.
Nem muszáj a céginformációs e-mail címmel regisztrálni a számlázásra
Az adószakértő a számlák átvizsgálása után megállapította, hogy azok kétharmadát online állították ki, valamilyen piaci számlázó programmal. A jegyzőkönyvre tett észrevételében többek között leírta, a regisztráció során nem feltétel a céginformációs rendszerbe bejelentett e-mail cím megadása. Ruszin Zsolt adószakértő azt mondta lapunknak, 98 százalékban nem is a céginformációs e-mail címet használják a számlázásnál a cégek. Angyal József hozzátette, nemigen jellemző, hogy maga a tulajdonos, a cégvezető vagy a vállalkozásvezető számlázzon, inkább a könyvelő vagy a kijelölt adminisztrátor végzi a tevékenységet, a saját e-mail címével, de a tulajdonos/cégvezető megbízása alapján.
Ami még érdekes, maga a NAV is azt írta megkeresésünkre, hogy az online számlarendszerbe megadott e-mail cím csak a kommunikációt segíti, nem azonosító adat. Az adózó eldöntheti, hogy milyen elérhetőséget ad meg, a cégnyilvántartásban szereplőt vagy egy másikat – tették hozzá.
Kontrollált a regisztráció
Valóban bármilyen e-mail címről lehet regisztrálni az online számlázórendszerekbe. Ez a számlázás helye. Azonban a regisztrációt visszaigazoló válaszlevél – a visszaélések elkerülése érdekében – a céginformációs rendszerbe bejelentett e-mail címre megy. Így kizárt, hogy az ügyvezető tudta nélkül valakik a társaság nevében regisztráljanak. És ez így volt már 2020-ban is – tette hozzá Angyal József.
Példaként elküldte a Szamlazz.hu regisztráció utáni automatikus leveleit. Az elsőben felhívták a regisztráló figyelmét arra, hogy a regisztrációról tájékoztatják a tényleges tulajdonost. A másik levél pedig a tényleges tulajdonosnak ment, értesítve őt, hogy ki regisztrált a nevében a számlázó szoftverre, egyben lehetőséget adva neki arra, hogy ha nem az engedélyével történt a dolog, akkor megtorpedózza, még mielőtt számlákat állítana ki a regisztráló.
Ezért mondja Angyal József, hogy a tényleges használatra jogosult mindenképpen értesült arról, ha a nevében valaki regisztrált. Ahogy lapunknak fogalmazott,
az valóban feltételezhető, hogy az adózó nevében mások regisztráltak, és számlát állítottak ki, de nem feltételezhető, hogy a társaság törvényes képviselője erről nem tudott.
Ami még érdekes, az adóhatóság lapunknak azt írta, amíg nem minden kiállított számlára vonatkozott az online adatszolgáltatási kötelezettség a NAV felé, a piaci szolgáltatók addig is azonosították a regisztráló számlafelhasználókat, saját megoldásokat használva. Ennek ellenére a konkrét ügyben mégis feltételezte az adóhatóság, hogy illetéktelenek által kiállított kamu számlák alapján próbálta levonni az áfát a raklapvásárló cég.
Ha teljesítés volt, áll az áfalevonási jog
27 cégtől származtak a befogadott számlák, Angyal József azt mondja, közülük 9 tagadta le egyértelműen a számlakiállítást, a többiek vagy nem tettek nyilatkozatot, vagy nem voltak elérhetőek – ez alapján utasította el az összes számlára az áfalevonási jogot a NAV. Az adószakértő fenti érvelését pedig – azaz hogy a tulajdonos tudta nélkül nem lehetett regisztrálni – nem vették figyelembe. Angyal József azt gyanítja, hogy az eladók zsebre tehették a raklapokért kapott összegeket, a számlákat pedig nem állították be a könyvelésbe. Meggyőződése, hogy a számlák kiállításáról tudniuk kellett. Ha így volt, azért tagadhatták le, hogy tudtak a számlákról, mert különben őket vették volna elő adócsalásért, nem pedig a vevőt.
Ruszin Zsolt adószakértő online számlával kapcsolatban még nem találkozott hasonlóval, de 2010-ben papírszámla mellett előfordult a praxisában, hogy a NAV elhitte a számla kiállítójának, hogy nem történt teljesítés, illetve hogy nem ő állította ki a számlát – az adóhatóság ebben az ügyben is megtagadta a számlabefogadótól az áfalevonási jogot. Végül négy év múlva „elengedte” a NAV az ügyet – tette hozzá. Ruszin szerint egyébként teljesen mindegy, ki állította ki a számlát. Az áfatörvény semleges, ha volt teljesítés, akkor a NAV nem hivatkozhat arra, hogy gyanúsnak látja a számlakibocsátás körülményeit. Vagyis ha volt teljesítés, él az áfalevonási jog – fogalmazott. Ezt az Európai Unió Bírósága is kimondta – tette hozzá.
Ha a raklapos a feltételes adóbírságot választotta volna, megúszhatta volna 50 százalékos, 20 millió forintos bírsággal. De mivel állítja, hogy vétlen, ebbe nem akart belemenni, így fellebbeztek. Angyal József számos ügye alapján úgy látja, a NAV azért nem veszi figyelembe a jegyzőkönyvre, elsőfokú határozatra tett észrevételeket, mert az adózók kifárasztására játszik, bízva abban, hogy nem fellebbeznek, hanem inkább kérik a feltételes adóbírságot, és biztosan kifizetik a bírság felét.
A NAV online számlarendszerben kizárt a visszaélés
Idén január elseje óta már minden számlát be kell jelenteni a NAV felé, értékhatártól függetlenül, akkor is, ha a vevő magánszemély. A NAV egyetértett a két adószakértővel, hogy a NAV-online számlarendszerben – vagyis amellett, hogy elektronikusan adatokat kell szolgáltatni a számlákról a NAV felé – teljességgel kizárt, hogy a tulajdonos/képviselő tudta nélkül állítsanak ki számlát. A NAV-online adatszolgáltatás regisztrációjához ugyanis ügyfélkapus vagy cégkapus regisztráció kell, akárcsak ahhoz, hogy valaki belépjen a programba, és számlát állítson ki. Tehát ha számla készül, akkor vagy átadta a hozzáférését a cégvezető, vagy ők maguk állították ki a számlát.
The post Azt feltételezi a NAV, hogy visszaéltek az online számlázórendszerrel first appeared on 24.hu.
