Legendás volt már a pesti „Közgázon” is Nikolaj Vaszilev, aki egyetlen év alatt megtanult magyarul, majd megnyerte az akkor még újdonságnak számító mikroökonómia versenyt. Két szemeszter elvégzése után pedig – a közgazdaságtudományi egyetem történetében először – felkérték a többi diák oktatására. Mindez a 90-es években történt, most pedig a friss hírek szerint bolgár miniszterelnök lehet belőle a vasárnapi választások után. A hajszállal győztes párt, az ITN vezetője, Szlavi Trifonov ugyanis Vaszilevet javasolja kormányfőnek.
Óriási a bizonytalanság Bulgáriában
Annak persze megvan az oka, hogy a nem végleges eredmények szerint 23,9 százalékot elérő ITN elnöke, a bolgár sajtóban csak „Szlaviként” emlegetett énekes-tévés miért Vaszilevet ajánlja.
Először is: nagyon ingatag a politikai helyzet, és a választások sem tisztázták az erőviszonyokat. Az ITN csak 0,2 százalékponttal előzte meg a 23,7 százalékig jutó, Bulgáriát 2009 és 2021 között szinte végig irányító, magát konzervatívnak nevező GERB pártot és annak vezetőjét, a háromszoros miniszterelnök Bojko Boriszovot. A jobboldali GERB sajátos klientúrát épített az elmúlt bő egy évtizedben, s a széttagolt, megosztott ellenzék most azzal találta szembe magát, hogy miként lehet leépíteni egy ilyen informális-antidemokratikus struktúrát az Európai Unió legszegényebb országában.
Az államszervezéssel és államreformmal korábban sokat foglalkozó Vaszilevnek tehát lenne dolga elég, ha hatalomra kerülne. Ez azonban még egyáltalán nem biztos.
Trifonov nem politikus, és nem tudni, hogy mit akar
A „pesti csodagyerek” jelölésének másik oka az lehet, hogy a választásokon győztes bolgár párt alapítója, Szlavi Trifonov nem is politikus igazán, inkább valamiféle énekes-médiaszemélyiségnek nevezhetnénk. „Nincs benne a politikában” – mondta róla a Dnes.bg-nek nyilatkozó politológus, Hriszto Pancsugov. Nyilván ezért sem merült fel benne, hogy ő maga irányítson egy leendő kormányt, s ezért került a képbe a szakértőként ismert és elismert Vaszilev. Szlavi egyébként a bolgár „mulatós” (csalga) zene, a hip-hop és a punk határvidékén mozog, zenei paródiákat is készített, tulajdonképpen itt is épp annyira besorolhatatlan, mint a politikában.
Az biztos, hogy a YouTube-on van egy olyan száma a KU-KU Bandjével együtt, amelynek a nézettsége megközelíti a 20 milliót.
A tavalyi és tavalyelőtti Boriszov- és kormányellenes tüntetések egyik fő támogatójaként Trifonov talán ezért is állt elő most hétfőn gyorsan egy teljes – előzetes – kormánylistával is, hogy legalább személyi kérdésekben tisztázza a saját álláspontját. Elvi kérdésekben, pártprogramot tekintve ugyanis még a politológusok sem igazán tudják, mit szeretne az ITN. Ráadásul még a párt nevét is csak bizonytalanul lehet magyarra fordítani: vagy azt jelenti, hogy „Van Ilyen Nép”, vagy pedig azt, hogy „Vannak Ilyen Emberek”.
Kedden azért annyi kiderült a programpontok közül, hogy „Szlavi” amerikai űrhajókon két bolgár és egy macedón asztronautát küldene a világűrbe – ez azonban aligha húzza ki a csávából az EU legszegényebb országát.
Másrészt elemzők szerint Trifonov csak viccelt, miután Bulgária és Észak-Macedónia között amúgy is feszült a viszony, az utóbbiak európai uniós csatlakozási terveikkel ugyanis mostanában épp a bolgárok ellenállásába ütköztek. Emiatt a szlovén elnök is egyeztetett Bulgáriával pár napja, hátha sikerülne valamilyen kompromisszumot találni Szófia és Szkopje között.
Kicsit tehát a szlovák populistákéhoz hasonló a bolgár ITN politikája. Más kérdés, hogy Igor Matovic az „Egyszerű Emberek és Független Személyiségek” (OLaNO) pártot sikerre vezette ugyan a választásokon tavaly (és legyőzte a hosszú ideje Pozsonyban regnáló kormánypártot), de miniszterelnökként egy év kapkodás után bele is bukott a koronavírus-válság kezelésébe 2021 márciusában.
Választás előtt áll a bolgár ellenzék
A politikai bizonytalanság miatt az elemzők szerint most két lehetőség áll Bulgária, illetve az eddig ellenzékben lévő, de a mostani választáson az áprilisi voksolásnál sikeresebben szerepelt ellenzéki pártok előtt. A bulgáriai helyzet tehát kissé hasonlíthat a magyarországihoz is, hiszen a szófiai ellenzéket szintén úgynevezett protestpártok alkotják, amelyek alapjában véve a GERB-bel szemben határozzák meg magukat – akárcsak az itthoni ellenzék, amelyik a Fidesszel szemben definiálja önmagát.
A bolgár protestpártok előtt álló két lehetőség közül az első az, hogy a politikai tömörülések közül többen koalícióra lépnek egymással. A második lehetőség pedig az, hogy „Szlaviék” pártja kisebbségi kormányt alakít. Ez a kabinet más parlamenti frakciók külső támogatására szorulna – ekkor pedig különösen hasznossá válhat Vaszilev, akinek majdnem egy évtizedes államvezetési gyakorlata van.
Hétfői nyilatkozata szerint az ITN vezére, Trifonov a második verziót tartaná előnyösebbnek.
Ez sem lesz könnyű feladat, hiszen Szlaviék mindössze 23,9 százalékot szereztek (de ez sokkal jobb eredmény, mint az áprilisi 17,4 százalék), a GERB pedig 23,7 százalékon végzett, ami némi csökkenés áprilishoz képest, és így szorult most Boriszov pártja a második helyre.
A harmadik helyre az a Bolgár Szocialista Párt futott be 13 százalék körüli szavazataránnyal, amelytől a protestpártok – eddig legalábbis – szintén elhatárolódtak, mivel a Bulgáriát szegénységben tartó elmúlt harminc évért őket is felelősnek tartják – nem teljesen alaptalanul, hiszen számos kormányt irányított már ez a párt is 1989–90 óta.
Az ITN azonban várhatóan nem tudna még a többi protestpárttal együtt sem abszolút többséget szerezni a szófiai parlamentben. A protestálók közül ugyanis a Demokratikus Bulgária szövetség a negyedik helyre futott be 12 százalék fölötti eredménnyel, és maga is három pártból, többek között liberálisokból és zöldekből áll. Ez a pártszövetség különösen a modernizáció fellegvárában, Szófiában erős.
A „legprotestálóbb protestpárt” a „Kelj fel! Kifelé a maffiával!” nevű párt pedig épphogy megugrotta a parlamenti bejutás 4 százalékos küszöbét: 5 százalék körüli eredménnyel végzett.
Rajtuk kívül a bulgáriai törökök pártja juthat még be a parlamentbe, az előzetes adatok szerint 10,6 százalékos eredménnyel. Ám az ITN sem a GERB-bel, sem a szocialistákkal, sem a törökökkel nem akar együttműködést, mivel ezeket a pártokat együttesen teszi felelőssé az elmúlt harminc évért.
Minthogy a végleges eredmények csak csütörtökre várhatók, ráadásul a külföldről beérkező szavazatok számlálása körül egyre nagyobb botrányok vannak (a GERB és Boriszov máris a választási bizottság lemondását követeli), így a bizonytalanság még jó ideig eltarthat.
Ha a protestpártok nem tudnak sem koalícióra lépni egymással, sem pedig kisebbségi kormányt nem tudnak megszavaztatni, akkor viszont akár egy harmadik előrehozott választás is szükségessé válhat a bolgár politikai elemzők keddi nyilatkozatai szerint.
Amikor most az előzetes kormánylistát közzétette, Trifonov az eddig a hatalmat kisajátítani kívánó Boriszovval és a GERB-bel szembenálló politikai irányzatok képviselőit igyekezett berakni az új kabinetbe. Mindeközben „Szlavi” két dologra figyelt: egyrészt minél több szakértőt látna szívesen a kabinetben, másrészt minél több nőt nevezne ki miniszternek.
Bulgáriában ugyanis a politika olyan mélységekig jutott, hogy inkább a szakértőkben bízik a semmiből létrehozott ITN vezetése, és így kerülhetett képbe Vaszilev is, aki hazája legfiatalabb minisztere volt 2001-ben, amikor először kormánytag lett.
Mit tud Vaszilev?
Ha a pártok viselkedése nem is túl biztató, nézzük, mit tudhat Nikolaj Vaszilev, akit Trifonov kiszemelt a kormányfői posztra.
Vaszilev tényleg élő legendának számított már két évtizeddel ezelőtt is a Közgázon – e sorok írója is részt vett egy előadásán, sőt, be is számolt arról az egyetemi lapban, amit 2003-ban tartott a bolgár közgazdász. Vaszilev akkori „főnökét”, a 2001–2005 közötti kormányfőt, Szimeon Szakszkoburgotszkit kísérte el miniszterelnök-helyettesként Budapestre. Az egykori közgázos diák magyarul folyékonyan beszélve tartotta meg az előadását, méghozzá úgy, hogy előtte kilenc évig meg sem szólalt a nyelvünkön.
Vaszilev a kilencvenes évek elején került Budapestre, ötszáz forinttal a zsebében. Ezért pénz kellett neki, s nemcsak diákként oktatott a Közgázon, hanem előtte angoltanárként, rendőrségi és bírósági tolmácsként, idegenforgalmi ügynökként – végül az egyetem után adótanácsadóként – is dolgozott a magyar fővárosban. Minderről magyarul is olvashatunk online elérhető, bolgárból lefordított könyvében, a „Karrier vagy sem?” című munkájában. A könyvében leírja, hogy hat országban tanult és dolgozott. Budapestet is elhagyta, hogy Amerikában és Japánban tanuljon pénzügyekről és közgazdaságtanról. Így végül három kontinens négy egyetemén képezte magát, a bolgáron kívül hét nyelven beszél, ezek közül folyékonyan angolul, oroszul és magyarul. De alapfokon japánul németül és franciául is tud.
A „yuppie” szó érthető, hiszen dolgozott pénzügyi tanácsadóként és befektetési bankárként is. A „cári” jelző magyarázata pedig az, hogy az 1945–46-ban cárként uralkodó, de 2001-ben demokratikusan miniszterelnökké választott Szimeon Szakszkoburggotszki kormányába került be Vaszilev politikusként.
A cár kormányának 2005-ös bukása után Vaszilev tovább folytatta miniszterként a politikai karrierjét, és a bolgár szocialisták kormányzása idején is a kabinet tagja maradt (2005 és 2009 között). Elsősorban gazdasági szakembernek számított, illetve Bulgária modernizációjáért lépett fel a 21. század első évtizedében, 2001 és 2009 között.
Érdemes megjegyezni, hogy 2001-ben, amikor a gazdasági tárcát átvette Vaszilev, a Világbank szerint 14 milliárd dollár volt Bulgária bruttó hazai terméke, azaz a GDP-je. Amikor 2009-ben kikerült a kormányból – ahol 2003-tól már nem a gazdaságért volt felelős, mert a sokkterápiához hasonló programja miatt népszerűtlenné vált –, akkor már 52 milliárdnál tartottak, vagyis az ország történetében példátlan növekedést produkáltak, több mint 3,5-szeresére növelve a bolgár gazdaság teljesítményét.
Az egy főre eső GDP, ami az ország gazdagodását jobban érzékelteti, körülbelül másfélszeresére nőtt, ha különböző világbanki számításokat vetünk össze – ezt azonban 2003-ban, amikor a közlekedési tárcához rakták át Vaszilevet, még nem lehetett látni.
A cár mellől indult Bojko Boriszov karrierje is
A cár mellől nemcsak Vaszilev politikai karrierje indult. Már Szimeon idején is az ország erős embereként emlegették Bojko Boriszovot, aki egyfajta informális biztonsági főnök és belügyi vezető volt Szakszkoburggotszki mellett.
Boriszov tábornoki rangban szolgált a bolgár belügyminisztériumban ekkor, ami nem lehetett nagy újdonság neki, mert ugyan jelenleg „konzervatívnak” nevezi magát, de a bolgár rendszerváltás előtt is belügyes őrnagy volt. Sőt, a bukott kommunista vezérre, Todor Zsivkovra is vigyázott testőrként, amikor a belügyet otthagyva biztonsági céget alapított az 1989–90-es fordulat után. A Zsivkovot őrző Boriszovról fotó is fennmaradt. Szimeon bukása előtt nem sokkal Boriszov egy ügyes váltással a jobboldal vezérévé küzdötte fel magát, és saját pártot is gründolt ehhez GERB néven.
A „cár testőre”, a szocialisták 2009-es bukása után alakíthatott kormányt, és immár nemcsak magát minősítette konzervatívnak, hanem pártját is bevitte a mérsékelt jobboldali Európai Néppártba (EPP). Boriszov egyébként idén márciusban is hűséget esküdött az EPP-nek, amikor pletykaszinten felmerült, hogy a GERB esetleg az EPP-ből távozó Fidesszel közösen alakítana európai frakciót. A GERB élén Boriszov 2009 óta, azaz 12 éve meghatározta a bolgár politikát. Azt, hogy ez a politika „konzervatív” volt, Nyugat-Európában még tavaly is elhitték neki – Manfred Weber, az EPP egyik meghatározó személyisége is kiállt a GERB mellett, amikor azt éles támadások érték Szófiában.
Boriszov bő egy évtizeden át mintha mágnesként kötődött volna a miniszterelnöki bársonyszékhez. 2009 óta két rövidebb megszakítással háromszor is volt kormányfő (2009–2013, 2014–2017, 2017–2021). Közben 2009 óta komoly médiabirodalmat építettek neki a barátai Bulgáriában, s a korrupció olyan mértéket öltött a balkáni országban, hogy az elmúlt években számos tüntetést rendeztek Boriszov és a GERB ellen – ezek mögött állt az ITN, azaz „Szlavi” pártja is.
A fordulatot azonban idén az év elején az USA erőteljes politikai irányváltása hozta: Biden elnök hatalomra kerülése óta a Boriszovhoz kötődő médiamogulok egyike ellen szankciókat léptetett életbe az Egyesült Államok, ami rendkívül ritka egy EU-tagállam esetében. (Összesen két bolgár üzletembert és egy állami hivatalnokot tettek feketelistára az amerikaiak.)
Politikai leszámolás Boriszovval?
A GERB már idén áprilisban, az első 2021-es voksoláskor is végzetesen meggyengült – miután az USA nyomásgyakorlása, úgy tűnik, a választókra is hatott: Boriszov már nem is tűnt olyan „erős embernek”. A GERB uralmának véget vető tavaszi voksolás után pedig ügyvezető kabinet alakult. Az új, átmeneti kormány most egyre-másra hozza nyilvánosságra a Boriszovot kompromittáló adatokat. Ennek legújabb fejleménye a friss, keddi hír: Boriszovot beidézték a bolgár „Nemzeti Rendőrség Főigazgatóságára”, aminek az időzítése azonban inkább politikai nyomásgyakorlásnak tűnik – egyes bolgár megfigyelők szerint pedig akár egy politikai leszámolás kezdete is lehet.
Boriszovról egyébként olyan állítások jelentek meg a bolgár sajtóban, amelyek még a sokat látott Balkánon is hihetetlennek tűnnek: üzletemberek fenyegetése, börtönbe vetésük, a börtönben történt állítólagos szexuális zaklatások szerepelnek a hírekben. Ezek ellenőrzése a hatóságok feladata lesz – kérdés, hogy jutnak-e majd eredményre. S ha igen, az miként hat a politikus karrierjére.
És persze a korrupciós vádak mindenféle és mindenfajta formája is felmerült már Boriszovék ellen. Ezeket felsorolni is lehetetlen lenne. Már tavaly is bejárta a hír például a világot: Boriszov kormányfő éjjeliszekrényéről készült egy fotó, melyen egy pisztoly volt látható, de a szekrényfiókból aranyrudak is előcsillantak.
The post Ötszáz forinttal jött Pestre a diákzseni, akiből most bolgár kormányfő lehet first appeared on 24.hu.
