Az épületenergetikai, energiahatékonysági előírások nem azt szabják meg, hogy például milyen anyagból készült és hány centis téglát kell választani a falazáshoz, hanem az úgynevezett hőátbocsátási tényezőt írják elő szerkezettípusonként. Ennek a paraméternek a figyelembe vételével választhatnak az építkezők megfelelő építőanyagokat a falazáshoz, tetőfedéshez, kereshetnek szigetelőanyagot az aljzathoz, falakhoz, a födémhez, illetve dönthetnek arról, milyen nyílászárókat építenek be.
A neten találomra kiválasztott energetikai tanúsító cégtől kérdeztük, mit javasolnak, új lakóház esetén milyen építőanyagokat, szigetelést, illetve épületgépészeti megoldást célszerű használni. Előrebocsátották, hogy a konkrét megoldás számos tényezőtől függ, bízzuk ezt a kivitelezőre, de ökölszabályként annyit írtak, hogy födém esetében minimum 20 centiméter, padlóban, falban 10-15 centiméter szigetelésre lehet szükség, természetesen az építőanyagtól függően. A fűtésrendszer tekintetében a legkorszerűbb kondenzációs gázkazánt ajánlották. De nincs egyedüli üdvözítő módszer, a konkrét adottságokhoz érdemes igazítani a megoldást.
Az épületenergetikai előírások az utóbbi másfél évtizedben fokozatosan szigorodtak, a konkrét határértékek az idevágó rendeletből olvashatók ki.
A határértékektől függetlenül ma már alap, hogy az új építésű házaknál háromrétegű nyílászárókat, az oldalfalaknál legalább 10 centiméter vastag szigetelést alkalmaznak vagy már eleve olyan téglát választanak a falazáshoz, amelyre nem szükséges utólagos külső hőszigetelés.
Nem lehet azonban ilyen nagyvonalú becslésre hagyatkozni, az építési tervhez, sőt az egyszerű bejelentéshez is mellékelni kell energetikai számítást, a használatba vételi engedélyhez pedig energetikai tanúsítvány kell (ezt feltöltik az országos építésügyi nyilvántartóba), amiket erre specializálódott szakemberek készítenek. A lapunk által megkérdezett tervező arra figyelmeztet, hogy nem elég az egyes építőanyagok, szerkezetelemek paramétereit figyelembe venni, a teljes építményt komplexen kell kezelni, épülettípusonként más az energiaveszteség, ennek megfelelően kell kalkulálni a részleteket, a felhasznált anyagokat is. Ezt a szakértők a fajlagos hőveszteség-tényezővel fejezik ki, ami megmutatja, hogy az épület egészét vizsgálva egy légköbméter épülettérfogatra mennyi hőveszteség jut. Értékét az energetikai tanúsítás során bonyolult képlettel számolják ki, figyelembe véve a fűtött légtérfogatot, a lehűlő felületek jellemzőit és az épület tájolását (benapozottságát). Általános tapasztalat ugyanakkor, hogy ha a szerkezetek megfelelnek az előírásoknak, akkor a fajlagos hőveszteség-tényező is megfelel – írja az Országos Tanúsító Központ blogja.
Ez utóbbi rendelkezés hatályba léptetését többszörösen elhalasztották, legutóbb tavaly december 30-án tolták el a dátumot, 2022. június végére. Az építkezőknek ezzel együtt úgy kell kalkulálniuk, hogy a jövő júniusi határidő a használatba vételi engedélyre vonatkozó időpont, gondolva az esetleges csúszásokra, célszerű a most induló vagy már folyamatban lévő építkezések esetében a megújuló energiatermelést is betervezni az épületgépészeti beruházások közé.
Megújuló energiahordozóként figyelembe vehető többféle anyag, illetve megoldás: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet; nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia; illetve a távhő is bizonyos speciális esetekben. Gyakorló tervezők tapasztalata alapján azonban a házépítők jellemzően kétféle megoldással igyekeznek a 25 százalékos új előírásoknak megfelelni:
- gázfűtés mellett napelemet telepítenek, ezzel termelik meg az áramot, vagy
- hőszivattyúval termelik meg a fűtéshez és a melegvíz előállításához szükséges energiát.
Előbbit akkor választják jellemzően, ha a gázvezetéket már nem kell kiépíteni, az a telken belül van. (A 2015-től életben lévő energia-hatékonysági rendelet – közismertebb nevén kazánrendelet – szerint csak olyan gázkazán beépítése engedélyezhető, amelynek szezonális hatásfoka legalább 86 százalék. Ezt a követelményt pedig csak a kondenzációs kazánok teljesítik.) Ha nincs kiépítve a gázinfrastruktúra, akkor már inkább valamelyik típusú hőszivattyús rendszer kiépítésébe fognak bele.
A megújuló energiaforrásra vonatkozó előírás teljesítése egy 100 négyzetméteres, 50 millió forintos ház esetében durván 2-3 millióval dobhatja meg a költségeket – becsülte kérdésünkre Nagy Tamás építészmérnök, a Wienerberger project sales tanácsadója.
The post Jönnek a közel nulla energiaigényű épületek first appeared on 24.hu.
