Az Európai Tanács csúcsértekezletének első estéjén az EU vezetői közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben egy sor újabb szankcióra hívták fel az EU-t a belarusz vezetés ellen. Mindez azután történt, hogy egy belarusz vadászgép eltérített és a földre kényszerített Minszkben egy Ryanair-gépet, amely Athén és Vilnius között közlekedett, hogy letartóztasson egy rajta utazó újságírót.
Raman Prataszevics a Nexta nevű Telegram-csatorna főszerkesztője, ezt a csatornát egymilliónál is többen követték, mint a belarusz tüntetések legfontosabb információforrását. Prataszevics nyaralni volt Athénban, valamint közvetítette Szvjatlana Cihanouszkaja, az elüldözött belarusz ellenzéki elnökjelölt ottani szereplését, és a barátnőjével repült vissza Vilniuszba, ahol jelenleg él. A hírek szerint a belarusz KGB négy embere is a gépen utazott, és egy később hamisnak bizonyult bombafenyegetésre hivatkozva térítették el a gépet. Protaszevicsről azóta kijött egy videó, amelyen egy láthatóan kikényszerített vallomást mond el.
Aljakszandr Lukasenka kormánya ezúttal megtette azt a szívességet az Európai Unió felé, hogy akkor követett el állami terrortámadást egy olyan repülőgép ellen, amely két uniós főváros között közlekedett, amikor az EU vezetői éppen csúcsértekezletre gyűltek össze. Mivel az Európai Unió mostanában nem volt kifejezetten szerencsés külpolitikai lépésekben, várható volt, hogy most gyorsan fognak reagálni.
A legtöbb uniós vezető, Emmanuel Macrontól Angela Merkelig már a csúcsértekezlet előtt elmondta, hogy kemény és gyors fellépésre van szükség. A nagy kérdés Orbán Viktor volt, aki eddig semmit nem mondott erről az ügyről, viszont a belarusz tüntetések előtt szinte egyedüli európai kormányfőként állt ki a párbeszéd mellett Aljakszandr Lukasenka kormányával. Sőt, korábban többször is felszólalt a Belarusz elleni szankciókkal szemben, és egy darabig attól aggódott az európai közvélemény, hogy pont ő akadályozhatja meg azokat.
Úgy tűnik, hogy végül, ahogy legutóbb is, a magyar miniszterelnök is támogatta a szankciókat, amikor tétje is volt a dolognak. Pontos részleteket persze nem tudni, mert a csúcsértekezlet előtt a kormányfőknek le kellett adniuk a mobiltelefonjukat, hogy ne szivárogjon ki semmilyen információ. Szijjártó Péter mindenesetre közepesen lelkesen biztosította támogatásáról az uniós nyilatkozatot.
A most kiadott nyilatkozatban arról van szó, hogy az EU vezetői
- Követelik Prataszevics és Szofija Szapega azonnali szabadon bocsátását,
- A nemzetközi répülésügyi hatóságokat kérik, hogy vizsgálják ki az ügyet,
- A tanácsot arra kérik, hogy fogadjon el további belarusz személyek elleni szanckiókat.,
- Arra is fekérik a tanácsot, hogy további gazdasági szankciókat fogadjon el, és hogy ezekről minél hamarabb nyújtsák be a tervezeteket.
- Minden uniós légitársaságot a belarusz légtér elkerülésére szólítanak fel,
- A tanácsot felszólítják arra, hogy a belarusz légitársaságokat tiltsák el az uniós légtér és repülőterek használatától.
- És szolidarítanak a Lettországgal a lett diplomaták kiutasítása miatt.
Ezek diplomáciai szempontból kifejezetten gyors és kemény követelések, bár egyelőre természetesen nem lesz gyakorlati következményük, ugyanis ezeket a lépéseket mind ki kell dolgoznia az EU jogászainak. A gyors és határozott lépések látszatára mindenesetre tökéletesek, és valóban határozottabb elképzelések ezek, mint amit ilyen helyzetben egy 27 tagországot számláló szervezettől megszoktunk.
The post Az EU vezetői meglepően gyorsan mondtak igent a Belarusz elleni szankciókra first appeared on 24.hu.
