Túl vagyunk a csúcson, de csak óvatos optimizmussal tekinthetünk az adatokra: ha az új esetek számának a hétnapos mozgóátlagát vesszük, akkor azt látjuk, hogy március 24 és 27-e között elértük a járvány csúcsát, mondta a Népszavának adott interjújában Oroszi Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium tanácsokat adó Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapat tagja.
Mint fogalmazott, jelen pillanatban a harmadik járványhullám csúcsához képest mintegy 40 százalékkal csökkent az átlagos napi regisztrált esetszám, ami mindenképpen pozitívum. Ez azonban szerinte még mindig veszélyes zónának minősül, nagyságrendileg a második járványhullám csúcsának megfelelő értéknél járunk.
Fontos, hogy a csökkenés üteme továbbra is ilyen gyors maradjon, hogy hamar elhagyhassuk a veszélyes zónát. A teszteknél még mindig húsz százalék körüli a pozitívak aránya. Sajnos ez tény. Az lenne a jó, ha azt mondhatnánk, hogy a pozitivitási arány legfeljebb 5 százalékos, mert az azt jelentené, hogy a járványt kontroll alatt tartjuk
– mondta.
A szakértő közölte, napról napra fogy a SARS-CoV-2 fertőzésre fogékonyak száma, de nem veszíthetjük el az éberségünket, mert egy olyan új variáns terjedése, amely képes az eddig megszerzett immunitást valamennyire „kijátszani”, hetek alatt átírhatja ezt a képet.
Egy esetleges újabb hullámról szólva azt mondta,
folyamatosan készülünk rá, miközben azt reméljük, soha nem lesz negyedik hullám. A járványügy kicsit olyan, mint a tűzoltóság: felállítjuk a vészjelző rendszert és reménykedünk, hogy soha nem lesz riasztás. Ha nem lennénk állandó készültségben, elveszíthetnénk az éberségünket, a gyors reagálás lehetőségét. Most persze elsősorban az foglalkoztat bennünket, hogy milyen lesz a jelenlegi hullám lecsengésének az üteme.
Mint fogalmazott, ha az emberek szabálykövetése jelentősen romlik, akkor nagyon sokan kerülhetnek még súlyos állapotba, de ha egy darabig mindenki, még az oltottak is, viselik a maszkot, tartják a fizikai távolságot, akkor gyorsabban, kevesebb áldozat árán tudnánk lejönni a járvány csúcsról.
Egy másik nagy bizonytalanságot jelentő tényező maga a nyitás és az ezzel járó kontaktusnövekedés. Például, ha a kontaktusok száma olyan maradna, mint amilyen húsvét előtt volt, akkor körülbelül kéthetente megfeleződhetne a napi esetszám, gyakorlatilag hetek alatt eljuthatnánk oda, hogy csak napi néhány száz új megbetegedést regisztrálunk. Ezt a folyamatot lassítani fogja a korlátozó intézkedések feloldása, és innentől kezdve az a nagy kérdés, hogy hány héttel lesz hosszabb a lejövetel
– mondta, hozzátéve, ha csak tíz százalékkal emelkedik a kontaktusok száma, akkor két hét helyett máris négy hét kell az esetszám feleződéséhez.
Szerinte ha fokozatosan és lassan nyitunk, akkor nagy valószínűséggel ez már nem fog egy negyedik járványhullámot elindítani, mert időközben az átoltottság is folyamatosan növekszik.
Ha változnak a paraméterek, például az emberek egyszerre feladják az egyéni védekezést, akkor az felülírhatja mindazt, amit én most mondtam. Az lenne a jó gyakorlat, ha az eddigi szigorú intézkedésekből lépésenként mindig csak egyet-egyet vennénk vissza, az összes többit fönntartanánk. És közben folyamatosan nőne az átoltottság. Azt gondolom, ha elég fegyelmezettek leszünk április-május folyamán, és az oltottak száma is kellően magas, akkor nyár elejére eljuthatunk a teljes nyitásig.
The post Oroszi Beatrix: Folyamatosan készülünk a negyedik hullámra, miközben azt reméljük, soha nem lesz first appeared on 24.hu.
